A Parlament keddi szavazásai után alapvetően alig maradt állami fenntartású egyetem, ami mégis marad az állami fenntartónál, az mind Budapesten lesz. A vidéki városokban csak alapítványi egyetemek lesznek.

A pár héttel ezelőtt bejelentett egyetemi modellváltások ügyére gyorsan pont került: a keddi szavazással 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba. Létrejött

• a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány;
• a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány;
• a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány;
• a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem);
• a Testnevelési Egyetemért Alapítvány;
• a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem);
• a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány;
• a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (ezzel az egykori sárospataki főiskola lesz önálló);
• a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány;
• a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
• és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány.

Az Eszterházy Károly egyetem pedig egyházi fenntartásba került. Ez azt jelenti, hogy a 64 magyarországi felsőoktatási intézmény közül mindössze hat – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – marad állami kézben.

Ahogy az Eduline felsőoktatási térképéből kiderül, mindez érdekes helyzetet hoz magával: a modellváltások után állami egyetemet kizárólag Budapesten találunk majd. Kivételt Baja, Szombathely, Zalaegerszeg és Hatvan jelent majd. Baján működik az egyetlen állami főiskola, valamint a szintén állami kézben maradó közszolgálati egyetem víztudományi kara. A szombathelyi egyetemi képzéseket néhány éve az ELTE vette át, így a szombathelyi campus Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ néven működik. Zalaegerszegen és Hatvanban pedig a Műegyetem kínál egy-egy szakot.

Tízből három hallgató

Ez egyben azt is jelenti, hogy ősztől a felsőoktatásban tanulók többsége alapítványi, magán- vagy egyházi intézmény hallgatója lesz. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár korábban úgy nyilatkozott, a törvénycsomag elfogadása esetén már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat "a megújult fenntartási modellben".

Mire a nagy sietség?

Ahogy korábban írtunk róla, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett egy 1500 milliárdos fejlesztési programot, Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszer pedig azzal érvelt az átalakítások mellett,

a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.

- idézi a hvg.hu. Bár a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenntartóváltást, több intézmény esetében merült fel vitás kérdés az intézményi szavazáson, ugyanis sokan úgy érzik, ez a váltás az autonómiájukat fenyegeti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!