Virágzik a szakdolgozatbiznisz az Egyesült Államokban, egyes becslések szerint minden harmincadik egyetemista vette már igénybe a béríróhálózatok "szolgáltatásait". A The Chronicle-nek egy "hivatásos szakdolgozatíró" számolt be tapasztalatairól.
"A legfrissebb megrendelés e-mailben érkezett. Egy olyan hallgató jelentkezett, akit már korábban is kisegítettem egyszer-kétszer. Átküldte a professzora összefoglalóját arról, pontosan mit kell tartalmaznia a dolgozatnak. Az anyag első részét, hetvenöt oldalt egy héten belül el kell küldenem.
Azt válaszoltam a megrendelőnek, hogy nem probléma. Valóban nem az: az előző évben körülbelül ötvenezer oldalnyi egyetemi dolgozatot írtam, a legtöbbet elég szűkös határidővel vállaltam el. Készítettem mesterszakos diplomamunkát kognitív pszichológiából, egy doktori disszertációt szociológiából, de írtam már diplomáciáról, vendéglátásból és könyvvitelből is. Rendeltek tőlem szemináriumi dolgozatokat történelemből, filmtörténetből, teológiából, sportmenedzsmentből, filozófiából, antropológiából, irodalomból, marketingből és etikából is.
Szakdolgozatok cd-n. A bérírók munkáját a plágiumkeresők sem szűrik ki
Persze egyiken sem az én nevem szerepel, ahogy az egyetemi oktatók sem hallottak még rólam. Pedig szinte mindenről tudok dolgozatot írni. Egy olyan cégnél dolgozom, amely havonta több tízezer dolláros hasznot termel azzal, hogy esszéket gyárt egyetemistáknak, főiskolásoknak, doktoranduszoknak és középiskolásoknak. 2004 óta napi nyolc órában kutatok és írok.
A válság kellős közepén – várakozásainkkal ellentétben – az üzlet addig soha nem látott módon indult be, a vizsgaidőszakokban és a szakdolgozatok leadási határideje előtt több mint ötven béríró foglalkozott a kijelölt témákkal.
Meglepődnének, mennyire alkalmatlanok az egyetemisták arra, hogy elkészítsenek egy tudományos munkát. Százszor, százféle verzióban láttam már hibásan leírva a desperate (elkeseredett, reménytelen) szót, és ezek a hallgatók tényleg reménytelenek. Még egy bevásárlólistát sem tudnak megírni, segítségre van szükségük. Én persze jól járok azzal a torz rendszerrel, amit az oktatás szereplői hoztak létre az elmúlt évtizedekben. Soha nem kellett a munkanélküliségtől félnem, ebben az évben 66 ezer dollárt viszek haza. Ez jóval több, mint amennyit sok oktató keres."
| Akár százötven-kétszázezer forintot is hajlandóak fizetni egy-egy jól sikerült szakdolgozatért azok a végzősök, akik nem akarnak vagy nem tudnak hónapokat tölteni a diplomamunka elkészítésével. Magyarországon is virágzik a szakdolgozatbiznisz: a profi bérírók ma már saját honlapjukon hirdetik szolgáltatásaikat, és bár az árak borsosak, a lebukás esélye egyenlő a nullával. A dolgozatokat értékelő egyetemi és főiskolai tanárok ugyanis csak azokat a hallgatókat tudják leleplezni, akik forrásmegjelölés nélkül egész fejezeteket vesznek át szakkönyvekből vagy tanulmányokból, esetleg egy az egyben valaki más dolgozatát adják be újra. A magyarországi bérírókról készített cikkünket itt olvashatod el. |
eduline
