A bolognai rendszer nem tekinthető egyfajta szabványosítási programnak, az európai felsőoktatási rendszernek sokszínűnek kell maradnia - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken Budapesten.

Az uniós oktatási, tudományos és kutatási, valamint foglalkoztatási és munkaügyi bizottságok elnökeinek találkozóján a tárcavezető hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás is a programok széles körét kínálja.
   
Mint felidézte, az 1999-ben aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi együttműködés alapjait teremtette meg azzal a céllal, hogy létrehozzák a felsőoktatás európai közös terét. Az aláírók különböző minőségi standardokban állapodtak meg, hogy versenyképesebbé tegyék az európai felsőoktatást - tette hozzá.
   
A miniszter emlékeztetett: a bolognai rendszerben kötelezettséget vállaltak a hallgatók, tanárok és kutatók mobilitási akadályainak lebontására, ez az EU 2020 versenyképességi stratégia céljainak elérése szempontjából is fontos. A mobilitást ösztönző intézkedések népszerűnek bizonyultak Magyarországon, a nemzetközi diákcsereprogram, az Erasmus is nagyon kedvelt a hallgatók körében - jegyezte meg.

A felsőoktatásban az elmúlt években expanziót tapasztalhattak: új intézmények jelentek meg és a hallgatók száma növekedett, utóbbi komoly kihívást jelent a minőség szempontjából - mondta.
   
Mint rámutatott, a magyar diákhitelrendszer sikerének bizonyítéka, hogy a gazdasági válság idején is állami beavatkozás nélkül maradt működőképes. Réthelyi Miklós szerint növelni kell a kutatási kapacitást a felsőoktatási intézményekben és regionális tudásközpontokat kell létrehozni.
   
Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke kiemelte: a tömeges, jó minőségű és igazságos hozzáférést biztosító felsőoktatás nem egymást kizáró fogalmak. Az esetleges minőségi problémákat az okozza, hogy az elmúlt időben rohamosan nőtt a hallgatók száma, és ezzel nem tudott lépést tartani a felsőoktatásra fordított támogatás, így az egy főre jutó ráfordítás drámai mértékben csökkent - mondta.
   
A szakpolitikus szerint a humán tőke szerepe meghatározó a gazdasági növekedésben: az egyre gyorsabb fejlődés újabb ismeretek mielőbbi elsajátítását teszi szükségessé, a tudás is egyre hamarabb avul el, így folyamatos továbbképzések kellenek, és tartós kereslet mutatkozik a diplomások iránt. A tudás segít Európának felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek olcsó munkaerővel vagy nyersanyagokkal rendelkeznek.

Pokorni Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban és Japánban jóval többet fordítanak a felsőoktatásra, mint Európában, ami azt a kockázatot hordozza magában, hogy az EU lemarad a versenyképesség tekintetében.
   
Megfelelően, igazságosan működtetett diákhitelrendszerre van szükség azért, hogy több forrást vonjanak be a felsőoktatásba - hangoztatta a szakpolitikus, kifejtve: ebben a rendszerben fix törlesztőrészletek helyett jövedelemarányos visszafizetést kell előírni, kellően nagy összeget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy a megélhetést is segítsék, a szociális alapú helyett az általános hozzáférést kell előnyben részesíteni, és a rendszernek mindenképpen önfenntartónak kell lennie.
   
Nagyon kedvező és fenntartható diákhitelrendszert hoztak létre tíz évvel ezelőtt Magyarországon - hangsúlyozta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, az alapvető cél, hogy esélyt teremtsenek a részvételre a felsőoktatásban.
   
Magyarországon kedvező feltételekkel nyújtanak hitelt - mondta, hozzátéve: eddig mintegy 72 ezren már visszafizették a felvett hitelt, jelenleg több mint 220 ezer ügyfele van a zrt.-nek.

MTI