Doktori fokozatával fizethet a német védelmi miniszter plágiumgyanús disszertációjáért. A copypaste bárónak csúfolt Karl-Theodor zu Guttenbergéhez hasonló esetek nálunk is előfordultak: tavaly a Corvinus Egyetem két doktoranduszáról derült ki, hogy disszertációjukban hivatkozás nélkül használtak fel más szerzőktől származó szövegrészeket. Az egyik dolgozatot pont az a tanár bírálta, akitől a hallgató az ominózus bekezdéseket „kölcsönözte”.

Karl-Theodor zu Guttenberg doktori disszertációjáról múlt héten derült ki, hogy több, más szakembertől származó, ám forrásmegjelölés nélkül átvett részletet tartalmaz. A Merkel-kormány eddig legnépszerűbb politikusa akár bele is bukhat a botrányba, bár egyelőre Angela Merkel kiáll mellette – annak ellenére, hogy a német védelmi minisztert ma már több fórumon copypaste bárónak nevezik. Hasonló gyanúba keveredett néhány éve Vlagyimir Putyin is: az orosz kormányfő a szentpétervári egyetemen szerezte doktori fokozatát közgazdaságtanból, később azonban kiderült, hogy egész oldalakat vett át hivatkozás nélkül két amerikai professzor tanulmányából. Itthon Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere használta jogtalanul a doktori címet: a politikus a felsőoktatási akkreditációval nem rendelkező Nagy Lajos Király Magánegyetemen szerzett oklevelet, saját bevallása szerint nem tudta, hogy az intézmény doktori címet és államilag elismert diplomát egyetlen hallgatónak sem adhat ki.

A plagizáló debreceni hallgatót végleg kizárták az intézmény doktori programjából – nem úgy, mint a másik diákot, akiről csak a védés után derült ki, hogy plagizált. „A rektorhoz érkezett a bejelentés, hogy az értekezésben hivatkozás nélkül szerepelnek másoktól átvett szövegek. Lefuttattunk egy plágiumkeresőt, és kiderült, hogy a dolgozat 14 százaléka más művekből származik, a forrásmegjelölés azonban hiányzott” – meséli Csehné Nárai Szilvia, az Egyetemi Doktori Tanács titkára. Bár a hallgatót nem zárták ki, két évet kell várnia, hogy újra beadhassa az értekezést – alaposan átírva és a megfelelő hivatkozásokkal ellátva. Több mint harmincezer felvételiző bukott le a brit felvételin - a plagizáló diákokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Debreceni Egyetem egyik volt hallgatója már megkapta a doktori címet, amikor a plágiumra fény derült. „A panasz közvetlenül az Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságához érkezett. Az ügyet az eseti bizottság vizsgálta ki, amely megállapította, hogy a bepanaszolt PhD-értekezésének megírása során más szerző könyvének több mint 70 oldalát hivatkozás nélkül vette át, plágiumot és ezzel súlyos etikai vétséget követett el” – mondja az esetről Fésüs László, a bizottság elnöke. Az egyetem visszavonta a fokozatot a hallgatótól. 

Más-más egyetemeken más-más szabályok

„A doktori munkák eredetiségének követelményeit, illetve az ellenőrzéshez szükséges feltételeket az intézmények doktori szabályzatai rendezik, ezek között sok esetben jelentős eltérések vannak” – válaszolja Bojárszky András, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke arra a kérdésre, létezik-e egységes gyakorlat a plagizáló PhD-hallgatók felelősségre vonására.

A Debreceni Egyetem doktori szabályzata szerint a fokozat visszavonását bárki kezdeményezheti az egyetemi doktori és habilitációs tanácsnál. Ha az illetékes tudományterületi tanács is megállapítja a plágiumot, a címet megvonják a hallgatótól. A Corvinus szabályzata szerint ha a hivatalos bírálók vagy mások plágium gyanúját jelzik, az illetékes doktori iskola fegyelmi vizsgálatot kér, amelyet a doktori tanács elnöke által kinevezett ad hoc ügyrendi bizottság végez el. Ha a hallgató valóban plagizált, kizárják a doktori iskolából. Persze vannak kiskapuk: semmi nem tiltja, hogy ugyanez a hallgató egy másik egyetem doktori programjára jelentkezzen, és ott szerezze meg a címet.

Plágiumkereső szoftverekkel szűrik ki az összeollózott dolgozatokat - nem mindig sikerrel

„Nagyon nehéz kiszűrni a plágiumot, hiszen a bírálók sem ismernek minden szakirodalmat, így nem tudják eldönteni, hogy egy háromszáz oldalas értekezés minden mondata eredeti-e. A plágiumkereső programokkal pedig az a gond, hogy csak nyilvános és szöveges dokumentumokban keresnek, tehát a szkennelt anyagokat és az előfizetéses honlapokat nem tudják ellenőrizni” – mondja Páles Zsolt, a Debreceni Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke.

Bár a keresőszoftver használata ma már bevett gyakorlat – a Corvinuson például minden beadott értekezésen lefuttatják –, az iskolák egyéb eszközökkel is igyekeznek elejét venni a szerzői jogsértéseknek. Debrecenben például az elsőéves PhD-hallgatóknak kötelezővé tették az általános kutatási ismeretek című kurzust, amely a módszertanon kívül tudományetikai kérdésekkel is foglalkozik. A Corvinuson szintén az ellenőrző rendszer szigorításán dolgoznak – reményeik szerint a témavezetők jobban nyomon tudják majd követni hallgatóik munkáját.

B.B.
eduline