Akár százötven-kétszázezer forintot is hajlandóak fizetni egy-egy jól sikerült szakdolgozatért azok a végzősök, akik nem akarnak vagy nem tudnak hónapokat tölteni a diplomamunka elkészítésével. Magyarországon is virágzik a szakdolgozatbiznisz: a profi bérírók ma már saját honlapjuk hirdetik szolgáltatásaikat, és bár az árak borsosak, a lebukás esélye egyenlő a nullával.

„Szeretnél időben leadni egy színvonalas szakdolgozatot vagy házidolgozatot? Jövőre diplomázol, és már tudod a témát? Légy előrelátó, és rendeld meg a dolgozatodat időben! Szakdolgozatok, házi dolgozatok készítését vállaljuk megbeszélt határidőre. Nincs más dolgod, mint kérni egy árajánlatot e-mailben, és megadni a szükséges adatokat” – alig néhány perc böngészés után tucatjával lehet ehhez hasonló hirdetéseket találni az interneten. Míg a magányos bérírók általában apróhirdetési oldalakon, hallgatói fórumokon, na meg egyetemi és főiskolai faliújságokra kitűzött cetliken ajánlják szolgáltatásaikat, addig a bérírócsoportok nagy részének ma már saját honlapja van – komplett árjegyzékkel, témalistával és persze referenciákkal.

A szakdolgozatbiznisz ugyanis virágzik Magyarországon, így egyre többen dolgoznak csoportban: az Eduline-nak nyilatkozó bérírók azt állítják, akkor igazán sikeres a vállalkozás, ha különböző végzettségű és érdeklődésű diplomás fiatalok dolgoznak nekik. Akik gyakorlatilag bármilyen témában képesek szakdolgozatot írni, a mikroökonómiától kezdve a nyelvjárástanon keresztül a teológiáig – persze busás összegekért.

Házidolgozat és szakdolgozat: pénzért bármit

Dávid öt éve, harmadéves egyetemistaként lett hivatásos béríró. „Mindig is jól sikerültek a szemináriumi dolgozataim, ezért amikor egy végzős lány megkérdezte tőlem, hogy nincs-e kedvem megírni a szakdolgozatát, gondolkodás nélkül igent mondtam. Két hónapig szinte minden nap a könyvtárban ültem, de megérte, mert a megbízóm ötöst kapott a védésen, ráadásul beajánlott néhány ismerősének. Azóta szünet nélkül kapom a megrendeléseket” – mondja. A huszonhat éves tolmács ma már egy-két hét alatt elkészül egy-egy diplomamunkával – írt már filozófiáról, idegenforgalomról, marketingstratégiákról, kommunikációs modellekről, sőt ókori irodalomról is.

Számítása szerint körülbelül negyven-ötven dolgozatot készített eddig, ezek közül egyet sem dobott vissza a konzulens. „A munkámra kapott legrosszabb jegy a hármas volt, de ezt egy olyan pedagógiai portfólióra kapta az egyik megbízóm, amelyet másfél nap alatt kellett összeállítanom. A legnagyobb sikert egy angol irodalmi szakdolgozattal arattam, amelyet az egyetem még könyv formájában is ki akart adni” – magyarázza.

Borsosak az árak

Dávid egy-egy szakdolgozat megírásáért ötvenezer és kétszázezer forint közötti összeget kér, a pontos ár a témától, a terjedelemtől és a határidőtől függ. „Egy műelemző vagy elméleti, összefoglaló jellegű szakdolgozatot már hatvan-hetvenezer forintért megírok, de ha kérdőíves kutatásról van szó, vagy ha nagyon nehezen beszerezhető a szakirodalom, oldalanként plusz ötszáz-ezer forintot számítok fel. A legdrágábbak a nagy egyetemekre készített, idegen nyelvű tanulmányok, amelyekért legalább kétszázezer forintot kell fizetni” – magyarázza a béríró.

Állítása szerint az igazi profiktól mindenre kiterjedő, részletes árajánlatot kapnak a hallgatók, és ennek megfelelően a fizetési szabályok is szigorúak: a legtöbb béríró ragaszkodik a húsz százalékos előleghez, a teljes összeget azonban csak akkor kéri el, amikor a konzulens és az opponens is elfogadja a szakdolgozatot. „Ha kell, még számlát is tudok adni, persze csak fordításról. Jó néhány megbízóm volt, akinél ez fontos volt, mert a cége költségként akarta elszámolni” – mondja Dávid, aki – annak ellenére, hogy tetemes összegekről van szó – nem tud olyan béríróról, akit megbízója ne fizetett volna ki. „Senki nem mer ilyet tenni, hiszen tudjuk a nevüket, ismerjük a szakjukat, a konzulens tanár nevét, így akár el is árulhatnánk őket. De mivel mindenki időben megkapja a pénzét-szakdolgozatát, ilyenre tudtommal még nem került sor” – teszi hozzá.

Lebukni szinte lehetetlen

Vagyis a lebukás esélye egyenlő a nullával. A dolgozatokat értékelő egyetemi és főiskolai tanárok csak azokat a hallgatókat tudják leleplezni, akik forrásmegjelölés nélkül egész fejezeteket vesznek át szakkönyvekből vagy tanulmányokból, esetleg egy az egyben valaki más dolgozatát adják be újra. A bérírók szolgáltatásait igénybe vevő végzősök azonban rendszerint még akkor sem kerülnek bajba, ha a védésen nem válaszolnak túl meggyőzően a diplomamunkával kapcsolatos kérdésekre, hiszen nincs ellenük bizonyíték. Már csak azért sincs, mert a legtöbb béríró egy-kétezer forintért még a szóbeli vizsgára is felkészíti megbízóját.

„Minden félévben van egy-két olyan hallgatóm, aki a konzultációkon gyanúsan viselkedik, alapvető kérdésekre nem tud válaszolni, a végén mégis tökéletes dolgozatot ad be” – mondja az egyik budapesti főiskola neve elhallgatását kérő oktatója. „Volt már olyan tanítványom, aki elismerte, hogy mással készítette el a dolgozatát, mert munka és család mellett egyszerűen nem volt ideje megírni. A valódi problémát inkább azok a hallgatók jelentik, akik képtelenek összeállítani egy ilyen szintű tudományos munkát, mert harmadévesen még a könyvtárat sem tudják használni” – hangsúlyozza.

Dávid – bérírók sokaságához hasonlóan – pontosan ezekből a hallgatókból él. Akinek pedig gondot okoz az írás, mégis túl borsosnak tartja az árakat, még mindig vásárolhat "használt" dolgozatot: az internetes apróhirdetési oldalakon az anyagilag megszorult diplomások rendszeresen ajánlgatják öt-tíz évvel ezelőtt elkészített szakdolgozataikat. Bár a lebukás esélye így nagyobb, az ár is kedvezőbb, egy-egy second hand tanulmányért "mindössze" tizenöt-húszezer forintot kell fizetni.


Szabó Fruzsina

 

eduline