Milyen néven anyakönyvezték 1825. február 18-án Jókai Mórt? Ki volt az a Jókai Róza? És min vitáztak egészen az 1920-as évekig a Jókai-örökösök? Összegyűjtöttünk pár érdekességet Jókairól, amit biztosan nem tanítottak irodalomórán.
Jókai, aki eredetileg nem Mór, hanem Móric(z). És eredetileg em Jókai, hanem Jókay
Jókait Jókay Móricz néven anyakönyvezték 1825. február 18-án, Komáromban. Egy történet szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai először bosszankodott, de frappáns válaszában ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel.
De ki volt az a Jókai Róza?
Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, de Laborfalvi Róza unokáját örökbe fogadta. Sokan nem örültek annak, amikor 1848-ban Jókai feleségül vette Laborfalvi Rózát, többek között azért nem, mert a színésznőnek volt egy házasságon kívül született, akkor már 12 éves lánya, akinek az édesapja a kor egyik ismert színésze volt. Benke Róza korán elhunyt, az ő lánya volt Jókai Róza, akit örökbe fogadott Jókai és Laborfalvi.
Nem csak az első házassága okozott botrányt
Hanem a második is. Egyes elbeszélések szerint akkora botrány lett abból, hogy az idős Jókai 1899-ben feleségül vette az akkor húszéves Nagy Bellát, hogy az eladott Jókai-regények példányszáma is visszaesett.
Az örökösök évekig nem egyeztek meg
Jókai egyetlen örökösének feleségét, Nagy Bellát jelölte meg, Jókai Róza megtámadta ezt a végrendeletet. Azt állította, hogy tanúi vannak, akik bizonyítani tudják, hogy Nagy Bella a végrendelet leírása előtt vagy közben fizikai kényszert alkalmazott. Végül két évbe telt, mire Róza visszavonta keresetét, majd peren kívüli egyezséget kötött. Az 1920-as években Jókai Róza megint beperelte az özvegyet, amelynek 1927-ben újabb megállapodás lett a vége: 12 ezer pengőt kapott, és cserébe egyszer örökre lemondott a húsz évvel korábban megszerzett részesedéséről.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
