Mennyit keresnek a középiskolai és az egyetemi tanárok? Felnőttképzés
MTI

Mennyit keresnek a középiskolai és az egyetemi tanárok?

A főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900 forint, míg a...

A főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900 forint, míg a középiskolai tanárok 163 500, az általános iskolai tanítók pedig bruttó 154 300 forintra számíthatnak havonta - derül ki a Workania által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből. Az adatokból kiderül, hogy Magyarországon az oktatás, képzés, tudományos kutatás területén a havi bruttó átlagfizetés 163 000 forint.

Az oktatásügy területén található egyéb pozíciókban a pedagógiai asszisztensek keresik a legkevesebbet, havi 113 300 forintot, az alapfokú művészeti iskolák tanárai átlagosan bruttó 141 500 forintot vihetnek haza, míg az óvodapedagógusok bére 140 100 forint.

A Workania a közleményben megjegyzi, hogy bár a pedagógusokat egységes bértábla alapján fizetik, a bérek nagysága mégis egyénfüggő: a ledolgozott évek száma, az intézmény minősítése, valamint az oktató szakosodása és képzettsége is befolyásolhatja a havi kereset mértékét.

A szakmai tapasztalatot figyelembe véve a több mint 10 éve pályán lévő tanárok keresik a legtöbbet: az általános iskolákban átlagosan 177 ezer, a középiskolákban 193 ezer forintot.

Az évek számának csökkenésével arányosan csökkennek a bérek is: az alapfokú oktatási intézményekben 6-10 év után 144 000, 3-5 év után 139 000, 1-2 év után 132 000, pályakezdőként pedig 125 000 forint jár. A középiskolákban ugyanezen szempontok alapján 155 ezer, 153 ezer, 146 illetve 142 ezer forint az átlagbér. A felmérés eredményei alapján az állami iskolákban 162 000 forint, míg a magántulajdonban lévő intézményekben átlag 170 000 forintra számíthatnak a dolgozók.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.