A 15-24 éves munkanélküliek száma egy év alatt 40 ezerre nőtt, sokan azonban így is tanulmányaik mellett dolgoznak. Vajon minden diáknak munkát kell vállalnia az egyetem vagy megélhetésük finanszírozásához? Friss statisztikákat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

A negyedik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 12 ezerrel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban és 8 ezerrel csökkent az előző, szeptember-novemberi három hónapos időszakhoz képest, amikor 3,5 százalékos volt a ráta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)adataiból.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 40 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 12,2 százalékra nőtt egy év alatt a negyedik negyedévre. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki - derül ki a KSH statisztikáiból. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,0 százalékponttal 1,7 százalékra csökkent.

A fiatalok munkanélküliségi rátája 1,2 százalékponttal, 11,4 százalékra nőtt, a 25-54 éveseké 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra mérséklődött, az 55-74 évesek körében pedig 0,3 százalékponttal, 2,1 százalékra csökkent. Az év egészét tekintve a munkanélküliség átlagos ideje 12,8 hónap, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,5 százalék volt.

Fontos a pályakezdők elhelyezkedése. De miért is?

Egy tanulmányból az is kiderült, ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját.

A tanulmány szerint hosszú távon is meghatározó lehet, ha egy fiatal munkanélküliként kezdi munkaerőpiaci pályafutását. Egy 7-12 hónapos munkanélküliség már negatívan befolyásolja a későbbi esélyeket. Részben azért, mert éppen abban az időszakban nem fejlődik, amikor kortársai a szakma alapjait a gyakorlatban is elsajátítják. Részben pedig azért, mert a munkáltatók szemében is negatív jelzésként hathat a korábbi munkanélküliség ténye – hívta fel a figyelmet a legújabb Munkaerőpiaci tükörben megjelent tanulmányában Csillag Márton.

Sokan viszont már egyetem mellett is dolgoznak. Vajon előny?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.

Ez azonban nem mindenkinek megoldás. A HÖOK napokban kiadott közleményében a hallgatók egyetemi támogatásaival kapcsolatban azt írta: azoknak a hallgatóknak a továbbtanulásuk veszélybe kerülhet, akiknek a szigorú tanulmányi beosztásuk, kiemelkedő kutatói tevékenységük, vagy akár valamilyen nem várt életkörülmény miatt nem fér bele az idejükbe a diákmunka.

Így véleményük szerint ezen hallgatók problémáira az ösztöndíjak 2020. februárjától érvényes 40%-os emelésén túl megoldást jelenthet tehát a Diákhitel összegének növelése is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.