Átláthatóbb OKJ-s képzési rendszert ígér a Magyar Munka Terv, amelyet májusban tárgyalt és fogadott el a kormány: egyszerűbbé teszik a szakok akkreditációját, szigorítanak az ellenőrzésen, a nem piacképes képzések támogatását pedig csökkentik. Főállású oktatók és tanári értékelési rendszer nélkül egyetlen oktatási központ sem működhet majd.
A gimnáziumi és a szakközépiskolai érettségi, valamint az első OKJ-s szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes lesz. Az általános iskola nyolcadik osztálya, valamint a tizedik évfolyam után elkezdhető képzési szintet összevonják, a felsőfokú szakképzéseket – amelyekre már most is az egyetemi, főiskolai felvételi lapon kell jelentkezni – kiveszik az Országos Képzési Jegyzékből, és a felsőoktatásba vezetik át. A tervezetben az áll, hogy a szakok „létjogosultságát” is megvizsgálják majd – vagyis könnyen előfordulhat, hogy megszüntetik azokat a végzettségeket, amelyekkel szinte lehetetlen elhelyezkedni, de azok a képzések is erre a sorsra juthatnak, amelyekre egyáltalán nincs jelentkező. A hányszakmák listáját itt találod meg.
Komoly változások várnak a felsőfokú szakképzéseket szervezőkre is
Fotó: HVG Archvív Átszabják az akkreditációt és az ellenőrzési rendszert
Az akkreditációs folyamatot is átalakítják. „Jelenleg nagyon bonyolult és időigényes elindítani egy képzést. Össze kell állítani a részletes programot, hosszú az átfutási idő, sokba kerül a procedúra. Mindenképpen örülnénk neki, ha egyszerűbbé és gyorsabbá válna az akkreditáció” – mondja Papp Mónika, a 2007 Kapos Felnőttképző Kft. vezetője.
Egyszerűbb lesz az ellenőrzési rendszer is: eddig ugyanis a munkaügyi központok és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület párhuzamosan ellenőrizte a képzéseket szervező intézményeket, ezentúl a hatóság vizsgálja majd, hogy minden szabályt betartanak-e. Évente egyszer helyszíni értékelést végeznek: azok az oktatási központok, amelyek nem megfelelően működnek, szigorú büntetésre számíthatnak. „Súlyos vagy ismételt szabályszegés” miatt akár a minősítésüket is visszavonhatják.
Szigorítanak: értékelési rendszer és főállású oktatók nélkül nincs képzés
Egyébként is szigorúbbak lesznek a követelmények: kötelező lesz főállású oktatókat alkalmazni, be kell vezetniük a tanári értékelési rendszert, minden foglalkozás előtt készíteni kell majd óratervet, és ellenőrizni kell a diákok elégedettségét is, az eredményeket pedig nyilvánosságra kell hozni. Az intézményeknek ezen kívül ellenőrizhető és számszerűsíthető célokat kell kitűznie: ilyen például a személyi és tárgyi feltételek javítása vagy a sikeres vizsgázók elhelyezkedési arányának növelése. OKJ-s képzések: mit mennyiért lehet tanulni? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Javítani kell a gyakorlóműhelyek felszereltségén is
A munkaterv szerint pontosítani, sőt szigorítani kell a követelményeket, különösen a gyakorlati képzések esetében. Az egyes OKJ-képzések támogatásai a munkaerő-piaci tendenciák alapján változnak majd, vagyis több támogatást kapnak azok a képzések, amelyek elvégzése után könnyen el lehet helyezkedni, azokra a szakokra azonban kevesebb pénz jut majd, amelyekre kisebb az igény a munkaerőpiacon. A pályakövetési rendszert is kiépítik a felnőtt- és szakképzésben: intézményenként, területi egységenként és országosan összesítve is nyilvánosságra hozzák majd az ereményeket.
„A hagyományos dolgozat olyan, mintha mindenkinek ugyanazt a cipőt kellene hordania" – vallja Barbarics Márta, aki ahelyett, hogy sztenderdizált dolgozatokat íratna, mindenkit saját magához képes értékel. Az év végi jegy nem az osztályzatok átlagától, hanem az év folyamán szerzett pontoktól függ.
