Jó hír az érettségizőknek: Kosztolányi, József Attila, Radnóti a magyarérettségin Érettségi-felvételi
Eduline

Jó hír az érettségizőknek: Kosztolányi, József Attila, Radnóti a magyarérettségin

Egy Kosztolányi Dezső-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszintű magyarérettség második részében a diákok.

Képünk illusztráció

Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

A középszintű magyarérettségi szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg: szövegértés 1. rész, szövegértés 2. rész, érvelés-gyakorlati szövegalkotás, elemzés.

A középszintű magyarérettségi második része két műértemező szövegalkotási feladatot tartalmaz, a diákoknak 150 perc alatt kell írniuk egy 400-800 szavas esszét. Az érettségizők döntik el, hogy egy megadott művet elemeznek a feladat szempontjainak megfelelően, vagy inkább két megadott művet hasonlítanak össze a feladat utasításai alapján.

Az eduline információi szerint a vizsgázók a következő két feladat közül választhatnak: vagy egy Kosztolányi Dezső-novellát kell elemezniük, vagy egy ismert József Attila- és egy szintén ismert Radnóti Miklós-költeményt kell elemezniük a megadott szempontok alapján.

Az összehasonlító értelmezés József Attila Elégia című versét, illetve Radnóti Miklós Nem tudhatom... című művét tartalmazza. A műértelmezés Kosztolányi Boldogság című novellájáról szól.

Az eduline által megkérdezett szaktanár a Kosztolányi-novella elemzését tartja nehezebb feladatnak, ezt a jó elemzési képességekkel rendelkező tanulók tudják igényesen, jól megoldani, a novella jelentésszintje ugyanis többsíkú. A diákok általában a novellalemezést várják, hiszen a klasszikus novellában van egy cselekmény, ami jó kapaszkodó, Kosztolányi novellája azonban nem ilyen.

A Radnóti- és József Attila-költemény összehasonlító elemzése könnyebb feladat, Radnóti verse általános iskolai anyag, egy klasszikus és jól értelmezhető mű, ahogy József Attila verse is.

Megvan, melyik szövegalkotási feladatot választják majd a diákok az érettségin

A szövegértési feladatsor alapjául szolgáló interjú témája nagyon közel az érettségizőkhöz, az értelmezésével nem lesznek problémák - mondta az eduline-nak a középszintű magyarérettségi első részéről egy középiskolai szaktanár. Az egyik rövid szövegalkotási feladat már nagyobb kihívást jelent a vizsgázóknak.

Jó hír az érettségizőknek

A nagy kérdés idén is az volt, hogy novellát adnak-e elemzésre a középszintű feladatsor összeállítói - az idén is jól jártak azok a diákok, akik novellaelemzésre készültek, Kosztolányi ráadásul a tananyag része.

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a tavaszi vizsgákon szinte mindig novellát kellett elemezni (a másik, két mű összehasonlító elemzését kérő feladat mindig két költeményhez kapcsolódik), 2006-ban és 2012-ben azonban kellemetlen meglepetés érte azokat, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek fel, Márai Sándor Halotti beszéd című költeményéről, valamint Arany János Tetemre hívás című balladájáról kellett esszét írni.

 

Itt az első infó a magyarérettségiről: Petőfiről kaptak szöveget a diákok

Egy Petőfi-kötettel kapcsolatos interjút kell értelmezniük a magyarból középszinten érettségizőknek, majd egy humorról szóló érvelés és egy motivációs levél írása a feladat az írásbelin. A középszinten érettségizők magyarérettségi első részében Petőfi imázsáról olvashatnak egy interjút, a témában néhány éve megjelent könyv szerzőivel. Ezután tíz kérdést kaptak a Petőfi-arculattal kapcsolatban.

A műelemzéssel egyébként legfeljebb 40 pontot szerezhetnek az érettségizők, az írásbeli egészének helyesírására 8, az írásképre pedig 2 pontot adhatnak a javító tanárok, vagyis a szövegértési résszel együtt 100 a maximális pontszám.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, az érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.