Ilyenek lesznek a felvételi legfontosabb pontszámítási szabályai 2019-ben Érettségi-felvételi
Eduline

Ilyenek lesznek a felvételi legfontosabb pontszámítási szabályai 2019-ben

Közeledik a keresztféléves felvételi, decemberben pedig megjelenik a 2019-es felsőoktatási felvételi tájékoztató – a pontszámítás alapszabályai jövőre is változatlanok lesznek. Ha alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek.

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek

Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

A másik 100 pont: az érettségi átlageredménye

A tanulmányi pontszámhoz kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve.

Érettségi pontok: maximum 200 pont

Ez az a bizonyos "második" 200 pont az 500-ból. Az érettségi pontok számításakor csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.

Többletpontok: maximum 100 pont

Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat – maximum 100 pontot szerezhettek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, verseny- és sporteredményekkel.

Felvételi ponthatárok

Felvételi pontok az Eduline.hu-n, a HVG magyar oktatással, oktatáspolitikával, tanulással, továbbképzéssel foglalkozó szájtján.

 

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.