Hány ponttal kerülhettek be a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések állami ösztöndíjas képzéseire? Melyik főiskolán a legmagasabbak a pontok? Mutatjuk az öt legnépszerűbb szak tavalyi ponthatárait.
A felsőoktatási szakképzések között továbbra is legnépszerűbb a turizmus-vendéglátás, amelyre az idén 2235-en adták be a jelentkezésüket. Ezt követi a kereskedelem és marketing 1979 jelentkezővel, a gazdálkodási és menedzsment 1823-mal, a pénzügy és számvitel 1455-tel, valamint a kommunikáció és médiatudomány 1150-nel. Utóbbi a tavalyi évhez képest népszerűbbnek mutatkozik, kiszorította a top ötből a nemzetközi gazdálkodást, amelyre az idén már csak 1034-en felvételiznek.
Bár a felvételin az idei jelentkezők teljesítménye dönt, érdemes megnézni a tavalyi ponthatárokat, ezek alapján nagyjából megsaccolhatjátok, mekkora esélyetek van bekerülni az idén. A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések tavalyelőtti ponthatárairól pedig itt és itt írtunk. Az idei felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Milyenek voltak a ponthatárok tavaly?
Felsőoktatási szakképzésen tavaly még 220 volt a minimumponthatár, ezzel már a legnépszerűbb szakokra is be lehetett kerülni, persze csak pár egyetemre, főiskolára. A Nyíregyházi Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen (NYME) például csak 220 pont kellett a turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzéshez, utóbbin a vendéglátás szakirányhoz, a Kaposvári Egyetemen a kereskedelem és marketinghez, illetve a pénzügy és számvitelhez, az Eszterházy Főiskolán, a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig a kommunikáció és médiához.
Az idén már 240 pont a limit, amelyhez csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat adhatjátok hozzá. Ez azt jelenti, hogy a tavalyinál biztosan magasabb lesz a ponthatár többek közt a Nyugat-magyarországi Egyetem kereskedelem és marketing szakképzésén (tavaly elegendő volt 236 pont), a Debreceni Egyetem vállalkozási pénzügy és számvitel szakirányán, illetve a kommunikáció és média szakképzésük kommunikátor szakképzésén.
Ennél magasabb ponthatár kellett tavaly többek közt a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem turizmus-vendéglátás szakképzéséhez: az NYME-re 276 ponttal, Debrecenbe 293 ponttal, a BGF-re pedig 328 ponttal lehetett bekerülni.
Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzésen, kereskedelmi logisztika szakirányon 277 volt a Debreceni Egyetem ponthatára, és 278 a BGF-é. Utóbbin indult kereskedelmi szakirány, ahová 304 pont kellett, illetve marketing kommunikáció szakirány is, ahová a legtöbbet, 334 pontot kértek.
Gazdálkodási és menedzsmentre a minimumponthatár felett lehetett csak bekerülni többek között a Nyíregyházi Főiskolára (265 ponttal), a Nyugat-magyarországi Egyetemre (kis- és középvállalkozási szakirányra 250, projektmenedzsment szakirányra 240 ponttal), és a BGF budapesti campusára (kis- és középvállalkozásira 290, projektmenedzsmentre 300 ponttal). A BGF-en, a zalaegerszegi karon viszont már 224 pont is elég volt a projektmenedzsment szakirányhoz.
Pénzügy és számvitelen még magasabbak voltak a ponthatárok - különösen a BGF-en - bár ahogy írtuk, a Kaposvári Egyetemre így is be lehetett kerülni 220 ponttal. A BGF vállalkozási szakirányára Zalaegerszegen 318, Budapesten 356 volt a ponthatár, a pénzintézetin 335, az államháztartási szakirányon pedig csak 240. A Debreceni Egyetemre már 239 pont is elég volt.
Kommunikáció és média szakképzésre tavaly viszonylag egyszerű volt bekerülni. Kommunikátor szakirányra több helyen is elegendő volt a 220-as minimumponthatár, a Debreceni Egyetemen is csak 224 kellett. Moderátor szakra valamivel nagyobb volt a verseny, Debrecenben 242, a Károlin pedig 250 pontot kértek. Az idén már csak a minimumponthatár miatt emelni fognak a ponthatárokon, de talán a több jelentkezőt is megérzi majd a szak.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
