Egy felsőoktatási-továbbtanulási kiállításon könnyebb megszerezni a jelentkezéshez, a szak- és egyetemválasztáshoz szükséges információkat, mint az interneten böngészve - mondja Bogner Luca Laura, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákja, aki nemrég járt az egyik brit továbbtanulási expón. A tapasztalatairól kérdeztük.

Idén voltál tizedik évfolyamos, de már a továbbtanulási lehetőségekről gyűjtesz információt. Miért vonzanak a brit egyetemek?

Nagyon szeretek nyelveket tanulni - nyelvi előkészítős osztályba járok -, utazni, belelátni más kultúrákba. Angliában is többször jártam már, és mindig nagyon jó élményekkel tértem haza. Arra gondoltam, hogy mindenképpen megnézem, milyen továbbtanulási lehetőségek vannak kint.

Milyen szakok érdekelnek?

Elsősorban az orvosi, de a gyógyszerészet is érdekel. A posztgraduális képzésről még nincs elképzelésem, több minden vonz, például a pszichiátria is.

Kint jártál a brit felsőoktatási-továbbtanulási expón, az UCAS Exhibitionön. Hasonló rendezvényre kell gondolni, mint az itthoni Educatio-kiállítás?

Igen, hasonló. Az egyetemek standjain nagyon sok információt lehetett gyűjteni, feltehettük a kérdéseinket, prospektusokat kaptunk a képzésekről. Emellett voltak előadások is. Professzorok, egyetemi oktatók és az UCAS (a brit felvételi szolgálat, a University and College Admission Service - a szerk.) munkatársai tartottak előadásokat különböző témákról, például képzésekről, a felvételiről, anyagiakról, többek között meghallgattam egy előadást az egyik gyógyszerészeti kar képzéseiről is. Nagyon hasznos volt, mert tényleg sok mindent elmondtak, ennyi információt a standoknál nem tudtam volna összeszedni, hiszen rengeteg egyetemi stand van, lehetetlen mindegyiket végigjárni.

A standoknál az adott egyetem hallgatóival is lehetett beszélgetni?

Igen, egyetemi hallgatókkal és dolgozókkal is lehetett. Segítőkészek voltak, megkérdezték, milyen irányban szeretnék továbbtanulni, és tájékoztattak a lehetőségekről, megmutatták, milyen szakok közül lehet választani, meddig lehet jelentkezni. Mivel külföldi jelentkezőként más szabályok vonatkoznak rám, mint a brit diákokra, azt is elmondták, milyen követelmények vannak.

Döntöttél már arról, melyik egyetemre fogsz jelentkezni?

Több egyetem megtetszett a kiállításon. Néhányról már régebben is hallottam, ezért látogattam meg a standjukat, és voltak olyan intézmények, amelyeket ott ismertem meg. Még nincs konkrét elképzelésem arról, hová szeretném beadni a jelentkezésemet, de van egy kis listám a legszimpatikusabb intézményekről, azok közül fogok majd választani.

Tudod már, körülbelül mekkora kiadással kell számolnod évente?

Volt egy előadás a pénzügyekről is. Elmondták, milyen költségekkel kell számolni, átlagosan mennyibe kerül egy tanév a brit egyetemeken, mennyibe kerülnek a kollégiumok, mennyit kell fizetni a más típusú szálláshelyekért, de az előadó beszélt az egyéb kiadásokról is, például kulturális programok, tankönyvek áráról. A maximális tandíj Angliában 9250 font évente, az orvosi pedig a drágább képzések közé tartozik. Ehhez jön a szállás díja, ami nagyon változó: a kisebb városokban olcsóbb, de a magyar viszonyokhoz képes még így is elég drága.

Arról is sok információt kaptunk, hogyan működik a diákhitelrendszer, hogy a tanulmányi kölcsön törlesztését csak azután kell elkezdeni, hogy a fizetésünk eléri az évi 21 ezer fontot, ha ennél alacsonyabb szintre esik vissza az éves bér, akkor szüneteltetni lehet a törlesztést. Azt is megtudtam, hogy különböző ösztöndíjakra is lehet pályázni, ezeknek a határidejét érdemes folyamatosan figyelni.

Nem egyedül, hanem a go2uni programmal jutottál ki erre a továbbtanulási expóra. Mennyit tudtál korábban a brit felvételi és oktatási rendszerről?

Tulajdonképpen nem sok mindent, a programmal viszont képet kaptam arról, hogyan működik kint az oktatási rendszer, melyik intézményben van olyan szak, ami érdekel. Persze mielőtt kimentünk a kiállításra, egy kicsit böngésztem is, hogy tudjam, egyáltalán milyen egyetemek standjait szeretném megnézni, de azt tapasztaltam, hogy az interneten sokkal nehezebb megtalálni a szükséges információkat, itt pedig minden kérdésünkre azonnal választ kaptunk. Ami nagyon jó, hogy beszélgetni lehetett az adott egyetemen tanulókkal és dolgozókkal, így könnyebb volt valós, teljesebb képet kapni arról, milyen ott az oktatás.

Milyen szintű angoltudásod van?

Most tettem le a felsőfokú nyelvvizsgát angolból, így az UCAS-kiállításon sem volt nyelvi problémám. Sem az előadásokon, sem az egyetemi standoknál nem használnak olyan szakkifejezéseket vagy bonyolultabb nyelvi fordulatokat, amelyeket ne lehetne megérteni, ha például valaki csak középfokon beszéli az angolt. Persze ha bekerülök valamelyik brit egyetemre, kihívást jelent majd a szaknyelv elsajátítása.

A brit felvételi procedúra több dologban különbözik a magyar felvételitől. Egyedül vágsz majd neki a felvételinek?

Az ajánlás beszerzéséhez (az ajánlás része a brit felvételi követelményeknek - a szerk.) mindenképpen kell segítség, valakit meg kell kérnünk, hogy írjon rólunk. Ha alaposan utánanézünk minden jelentkezéshez kapcsolódó információnak, egyedül is le tudjuk bonyolítani a jelentkezést, de egy hozzáértő segítségével megkönnyíthetjük a procedúrát. Én mindenképpen segítséget fogok kérni, akár a go2uni csapatától, akár olyan ismerősöktől, akik már túlestek ezen a folyamaton.

(Az Euroexam brit egyetemi felkészülést támogató go2uni programjáról itt olvashatsz.)