„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is...
„A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki két kisebb hibát talált a 4. és a 7. feladatban. „A végső szót akkor mondhatjuk ki a feladatsorról, amikor megnézzük a javítási útmutatót, tavaly ugyanis hiába jelezték több százan az Oktatási Hivatalnak és az egyesületünknek, hogy az egyik kérdésre kétféle választ is lehetett adni, nem változtattak a hivatalos megoldáson” – tette hozzá.
Itt találjátok az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.
Itt pedig a középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát nézhetitek meg.
Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai
Szövegalkotási feladatok: az érvelés nem érvelés volt
„Az érveléses feladat izgalmas, minőségi, de nem érvelés” – mondta az első szövegalkotási feladatról. A diákoknak az utazást mint irodalmi motívumot kellett bemutatniuk szabadon választott művek segítségével, „az iskolai anyagot jól ismerő diák jó dolgozatot írhat a téma alapján, de itt semmi ellen, semmi mellett nem kell érvelni”.
Arató László szerint a legtöbb vizsgázó valószínűleg a második feladatot választotta, és a Márai Sándor-elbeszélést elemezte. „A szempontok nem különösebben izgalmasak, de korrektek” – tette hozzá. A középszintű érettségi leggyengébb pontjának az összehasonlító elemzést tartja, amely „már-már a kínosság határán áll”. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladat „anyagszegény”, a diákok ugyanis nem tudnak három-öt oldalt írni két epigrammáról. „Vannak olyan rövid művek, amelyekről sokat lehet írni, de ez a Vörösmarty- és a Berzsenyi-mű nem tartozik ezek közé” – mondta.
A Magyartanárok Egyesülete évek óta bírálja, hogy a szóbeli magyarérettségi tételsora túlságosan szerzőközpontú, összesen három olyan tétel van, amely nem egy-egy szerző életművét járja körül. „Ez eleve meghatározza azt, hogy kronológia szerint kell haladni az iskolában, és nem ad lehetőséget arra, hogy olyan érdekes témákat vegyünk át a diákokkal, mint például az ősz toposza és az elégia, vagy éppen a bűn és bűnhődés motívuma a magasirodalomban és a krimikben” – tette hozzá.