Az idei felvételin a pontok számításánál nagyobb szabadságot kaptak az egyetemek, de a rendszer maradt 500 pontos. Voltak is olyan diákok, akiknek sikerült elérniük a maximum ötszáz pontot.
Július 24-én este kihirdették az idei egyetemi felvételi ponthatárait. Általánosságban elmondható, hogy a ponthatárok idén némileg alacsonyabbak lettek, mint a tavaly, vagyis 2023-ban. A megújult pontszámítás ugyanakkor nem indult zökkenőmentesen: számos jelentkezőnek még az utolsó pillanatban sem voltak elszámolva pontjai. Voltak szakok, ahova pedig extrém magas pontszám kellett a bejutáshoz.
Ötszáz pont – ennyit kellett elérnie az idei felvételin annak, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) igazságügyi igazgatási szakján szeretne továbbtanulni államilag támogatott, levelezős képzésen. Az egyetem ezt a szakot csak levelezősön indítja. Azt hittük, hogy a magas ponthatár mögött az áll, hogy csak egy ember jelentkezett a szakra, de a Felvi statisztikái szerint 63 fő jelölte meg a képzést első helyen.
Az ELTE másik levelezős szakjához is ötszáz pontot kellett elérni, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási képzésen, amit csak önköltséges formában indítanak. Ezt 43 ember jelölte meg első helyen.
De szokatlanul magas például a Dunaújvárosi Egyetem kommunikáció-és médiatudomány képzésén is a ponthatár, 470 pont kellett az államilag támogatott levelezős képzéshez. Nagyon magas ponthatár kellett a Budapesti Corvinus Egyetem egyik alapképzéséhez, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett. Innen elolvashatjátok az erről szóló cikkünket.
Az idei felvételi összes ponthatárát ide kattintva nézhetitek meg.
