Megszűnt a minimumponthatár, nincs szükség emelt érettségire, sőt, van, ahol extra ösztöndíjakkal csábítják pedagógusképzésekre a felvételi előtt álló diákokat. Mindez viszont hiábavaló, ha közben bevezetik a státusztörvény a jelenlegi formájában.

Idén mintegy 18 600 fő jelentkezett az egyetemi felvételiben valamilyen pedagógusképzésre, jóval többen tehát, mint 2022-ben, amikor mindössze 11 977 fő adta le a jelentkezését erre a képzési irányra, közülük pedig mindössze 6453-an kezdték el az egyetemet. Ennek a számnak csak a töredékét képezik azok, akik jelenleg a képzésen belül tanítónak és óvodapedagógusnak tanulnak, nem pedig konduktornak, gyógypedagógusnak vagy csecsemő-és kisgyermeknevelőnek, akikből egyébként szintén hiány van.

A statisztikák szerint ugyanakkor jelenleg mintegy 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből. Ennek érdekében számos népszerű pedagógusképző egyetem extra ösztöndíjakkal "csalogatná" hozzájuk a hallgatókat. A Nyíregyházi Egyetem például már 2021 óta havi 50 ezer forintos ösztöndíjat ad az elsőéves tanárszakos hallgatóinak, míg a Pécsi Tudományegyetem egyszeri, 100 ezer forintos, majd havi 20 ezer forintos támogatással kedvez azoknak az osztatlan tanárszakosoknak, akik legalább 30 kreditet teljesítenek félévente.

Van olyan intézmény is, ahol ingyen laptoppal, máshol a diploma után járó, egyszeri, nagyobb összegű összegű pénzügyi támogatással csábítanák magukhoz a jövendőbeli pedagógusokat, akik ennek ellenére mégsem rohamozzák meg az egyetemeket. Pedig ezekre a szakokra bekerülni sem nehéz. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Gál Ferenc Egyetem szarvasi székhelyű pedagógia karának összes szakirányára mindössze 280 pontot kellett teljesíteniük a bekerüléshez az érettségizőknek, de a 2022-es felvételiben még az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító-és Óvóképző Karán is éppen csak a minimumponthatárt kellett elérniük a jelentkező diákoknak. A tanítóknak 280, az óvodapedagógusoknak pedig 282 pontot kellett megugraniuk, az angol nyelvű képzésre pedig szintén csak 292 pontot kellett teljesíteniük a felvételizőknek. Ennél alacsonyabb ponthatárokat ha akartak sem tudtak volna megszabni az intézmények, hiszen jogszabály írta elő a minimum 280 pontos minimumponthatárt, ami alatt senki sem kerülhetett be az egyetemre.

Mivel azonban a felvételi alakítás során 2023-tól a központi minimumponthatárokat eltörölték, az egyetemek pedig maguk szabhatják meg, mit kérnek a felvételizőktől, utánajártunk, jelenleg milyen feltételeket kell teljesíteniük azoknak, akik tanítónak, óvodapedagógusnak, vagy esetleg tanárnak mennének.

Extra pontok a "hitéleti tevékenységért", nincs emelt szintű érettségi követelmény

A felvételi legjelentősebb változtatása, hogy a 280 pontos minimumponthatár eltörlésével idén akár már azok a felvételizők is bekerülhetnek a felsőoktatásba, akik ennél kevesebb pontot értek el. Erről korábban ebben a cikkben írtunk.

A tanulmányi- és sportversenyeken elért eredmények, a nyelvtudás, az emelt szintű érettségi és az esélyegyenlőségi pontok mellett továbbá a legtöbb egyetem bővítette az intézményi extra pontok listáját is, ami összesen 100 pontot jelenthet a felvételiben. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen 2024-től például már a "hitéleti tevékenységért" és azért is extra pontok járnak, ha a felvételiző egyházi iskolából jelentkezik, vagy korábban legalább járt hittanra, amit igazolni is tud. A Pázmányon ezért 15 pontot, a Károlin pedig 10-20 pont közötti összeget adnak majd, míg a hittanérettségiért 25 pont jár.

Bizonyos enyhítések már 2023-tól is érvényben lesznek. A Pázmány pedagógusképzési területéhez tartozó alap- és osztatlan szakjain például az emelt szintű érettségi követelménye teljes egészében megszűnik. Az anglisztika és a pszichológia alapszak kivételével ugyanez érvényes a bölcsészettudomány képzési terület alapszakjaira is - a két kivételnél az eddigi egy emelt szintű érettségi követelménye marad. Jóval könnyebben, mindössze középszintű érettségik teljesítésével kerülhetnek majd be tehát a potenciális jövendőbeli tanárjelöltek, továbbá míg a legtöbb szakon 280 marad a minimumponthatár, bizonyos képzéseken pedig 300-ra emelkedik, a minimumpontok az óvodapedagógus és a tanító alapképzési szakoknál megszűnnek, így ezekre idén szinte már bárki bekerülhet.

Szintén eltörölték az emelt szintű érettségi követelményét az egyik legnépszerűbb vidéki egyetem pedagógusképzésein, Szegeden is, de nem kérnek emelt érettségit a Nyíregyházi Egyetem osztatlan képzésein sem, és Debrecenben is csak azoknál az osztatlan tanári képzéseknél marad, melyeknél a két szakpár közül az egyik az angol nyelv és kultúra.

Hiába az enyhítés, ha bevezetik a státusztörvényt

Miközben az egyetemek láthatóan azon dolgoznak, hogy a bevezetett enyhítésekkel minél több érettségizőt csábítsanak a pedagógusszakokra, már a 4500 főt is átlépte azoknak a pedagógusoknak a száma, akik az aláírásukkal jelezték; amennyiben a kormány június 1-től bevezeti a státusztörvényt, készek elhagyni a tanári pályát. A törvény ugyanis amellett, hogy egy egységes jogállási törvény hatálya alá terelné az összes közoktatásban dolgozót, rendkívül hátrányos intézkedéseket is tartalmaz.

Ezek közé tartozik többek között a napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára, valamint a felmondási idő 2 hónapról 6 hónapra történő növelése, de lehetővé tenné a közoktatásban dolgozók technikai eszközökkel történő megfigyelését is és a szabadnapok számának 46-ról 35 napra csökkentését. Mindezek mellett pedig a széles bérsávok miatt akár 600 ezer forintos fizetéskülönbség is lehetne a munkavállalók között, feltehetően épp a pályakezdők rovására. Ha tehát a kormány ezeken a szakszervezetek tanácsára sem változtat, feltételezhető, hogy az egyetemek enyhítései ellenére nem nő, hanem a következő években tovább csökken majd a pedagógus- és tanári képzésekre jelentkezők száma.