A felvételi már elkezdődött, de a jelentkezési határidőig még van egy hónap. De mit jelent a képzéslistában az ANA vagy az ANK rövidítés? És az N, E, L vagy a T?
ANA vagy ANK? A meghirdetett képzések mellett mindig ott vannak ezek a rövidítések, de pontosan mit jelentenek? Három elemük van: az első betű a képzési szintre utal – alap-, mester-, osztatlan vagy felsőoktatási szakképzés, tehát A, M, O vagy F. Ha alapszakra jelentkeztek, akkor az A betűvel kezdődő rövidítéseket figyeljétek. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
A második elem a munkarendet jelöli. A felsőoktatásban a képzés lehet teljes idejű, vagyis nappali munkarendű, részidős (esti vagy levelező munkarend), illetve távoktatás. Ennek jelölése N, E, L, vagy T. Tehát ha a „hagyományos” rendszerben szeretnétek tanulni (vagyis "főállású" egyetemisták lennétek, órákkal hétfőtől péntekig), akkor a középső betű N lesz.
A harmadik betű a finanszírozási formát jelöli. Az A az állami ösztöndíjas (vagyis a képzésetek költségét az állam fizeti), a K az önköltséges. Utóbbinál a képzés költségeit nektek kell fizetnetek.
Mi az az osztatlan képzés és a felsőoktatási szakképzés?
Az osztatlan képzés azt jelenti, hogy nem egy alap- és egy mesterképzést kell elvégezni a mesterdiplomához, hanem ezeket "összevonva", általában 10-12 félév alatt szerezhettek diplomát (többek között az orvosi és a tanári képzéseket hirdetik meg ilyen formában).
A felsőoktatási szakképzéseket egyetemek és főiskolák hirdetik meg, a kétéves képzések végén diplomát azonban nem kaptok, helyette felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet szerezhettek. Ha ilyen képzésre jelentkeztek, akkor fontos tudni, hogy a felvételi feltétele az érettségi, illetve a minimumponthatár (240 pont) elérése. Ha felsőoktatási szakképzést végeztek, és később egy alapszakkal folytatnátok, akkor adott képzési területen akár a kreditjeiteket is elismertethetitek, illetve többletpontot is kaphattok. A felsőoktatási szakképzésről érdemes elolvasni ezt a cikket:
