2021. október 12-én az Oktatási Hivatal közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amelyek – elvileg – megfelelnek a módosított Nemzeti alaptantervre épülő vizsgakövetelményeknek.

Az Oktatási Hivatal 16 tantárgyhoz - magyar, matek és töri mellett többek között a természettudományos érettségikhez - töltötte fel a közép- és emelt szintű mintafeladatsorait. A Magyartanárok Egyesülete szerint azonban a feladatsorokkal valami nem stimmel, ugyanis a középszintű magyarérettségi mintafeladatai azonban nem felelnek meg teljesen a 2021. július 16-án véglegesített részletes vizsgakövetelményeknek.

A szövegértési mintafeladat bázisszövege 867 szóból áll. A Magyartanárok Egyesülete itt kiemeli, a részletes követelmények márciusi tervezetében eredetileg 700-850 szóból álló bázisszöveg szerepelt, a júliusi végleges változatban viszont már 800-1000 szó olvasható. A kétoldalas bázisszöveghez összesen 11 feladat kapcsolódik. A feladatok között – a módosított vizsgaleírásnak megfelelően – már nyelvi feladatok is szerepelnek - teszik hozzá.

Az új érettségiben a szövegértési feladatsor után egy irodalmi feladatlap következik. A vizsgázóknak itt 10 feladatot kell megoldaniuk, holott a vizsgaleírásban ez olvasható: „a feladatok 4-6 kérdés- vagy feladatcsoport köré szerveződnek” - emeli ki a szakmai szervezet. A szövegértési feladatsor és az irodalmi feladatlap – összesen 21 feladat – megoldásához 90 perce lesz majd a vizsgázóknak. A magyartanárok azt is kiemelik, hogy a műértelmező szövegalkotás választható feladatai közül az első Arany János A kép-mutogatójának elemzése.

A versszöveg majdnem 5 oldalas, és összesen 16 – már a címet és az alcímet is magyarázó – jegyzetet tartalmaz.

2012 májusában volt már verses epikai alkotás (ballada) a műértelmező feladatban – a 2 oldal terjedelmű Tetemre híváshoz összesen 5 jegyzet kapcsolódott - idézi fel a szakmai szervezet. A feladat megoldására akkor 180 perce volt a diákoknak, és 500-1500 szó terjedelmű szöveget kellett alkotniuk. A jelenleg érvényes vizsgaleírás szerint 150 perc alatt kell megírni a 400-800 szó terjedelmű elemzést, a 2024-től érvényes vizsgakövetelmények szerint 150 perc alatt már 500-800 szó terjedelmű műértelmező szöveget kell összehoznia az érettségizőknek.

Minden más lesz 2024-től?

A mostani szabályok szerint a középszintű feladatsor első része egy szövegértési feladatsorból és egy szövegalkotási feladatból áll. Utóbbi ad némi választási lehetőséget a diákoknak, ők dönthetik el ugyanis, hogy egy megadott témáról írnak érvelő szöveget, vagy pedig egy gyakorlati szöveget alkotnak (volt olyan év, amikor a műfaj a kérvény volt, máskor hivatalos levél - vagyis csupa olyan műfaj, amelynek az ismerete később is jól jön majd). Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell egyet választani: a diákok vagy egy mű/műrészletről írnak problémaközpontú, értelmező esszét, vagy két műről készítenek a megadott szempontok alapján összehasonlító értelmezést.

2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható az ME állásfoglalásában. Sőt a részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé.

Mivel az alaptanterv miatt megváltozott bizonyos évfolyamok követelményrendszere is, vannak olyan témák, amik nem lehetnek majd benne a vizsgákban. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok.