A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a Milestone Intézet is felkerült a The Telegraph friss rangsorára. A listán azok az iskolák szerepelnek, ahonnan a legtöbb diák jut be a két legnevesebb brit egyetem, az Oxford és a Cambridge képzéseire.

Három szingapúri iskola vezeti azt a listát, amelyet a The Telegraph hozott nyilvánosságra – a brit napilapnál azokat a külföldi intézményeket vették számba, ahonnan a legtöbb hallgató érkezik az oxfordi és a cambridge-i egyetemre. A húszas listán két magyar intézmény – a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Intézet – is szerepel, számos kínai, görög, hongkongi, ciprusi, malajziai, gibraltári és litvániai iskolát megelőzve.

„Korábban az Oxfordra, a Cambridge-re felvételiző magyar diákok főként a reál tárgyakból, például matematikából, informatikából, fizikából értek el nagyon jó eredményt, a Milestone-nál viszont sokan érdeklődnek a földrajz, a filozófia, a történelem, a közgazdaságtan iránt, népszerű a társadalomtudományokat összefogó cambridge-i képzés, a Human, Social and Political Science is. Idén volt olyan diákunk is, aki orientalisztika szakra jutott be, míg mások klasszika filológia, Computer Science vagy éppen Land Economy szakra kerültek be” – mondja Greskovits György, a Milestone Intézet oktatási vezetője. Az intézményt a The Telegraph külön kiemelte a rangsort ismertető cikkben, 2010-es indulásuk óta ugyanis összesen 162 diák kapott felvételi ajánlatot a cambridge-i és az oxfordi egyetemtől, idén tizenegyen jutottak be a két intézménybe.

Az Oxbridge helyett a Borostyán-liga

A Brexittel járó változások – az Európai Unió országaiból érkező, idén szeptemberben kezdő elsőévesek már nem kapnak tandíjkedvezményt és a brit diákhitelt sem vehetik fel – miatt egyébként az oxfordi, cambridge-i szakokra jelentkező EU-s diákok száma is visszaesett. „A bejutás szempontjából nagyon jó évünk volt, de mivel a két egyetemen még nem hoztak létre egy erős ösztöndíjrendszert, sok diák hiába kapott ajánlatot, anyagi okok miatt nem tud kimenni” – mondja Greskovits György, hozzátéve: arra számítanak, néhány év alatt kialakul majd egy olyan ösztöndíjrendszer, amellyel a tehetséges, felkészült hallgatók közül újra többen tudnak majd tanulni az Oxbridge képzésein.

A milestone-os diákok ezért taktikát váltottak: idén párhuzamosan jelentkeztek európai (francia, belga, holland), amerikai, angliai topegyetemekre, és oda iratkoznak majd be, ahol kiváló oktatást és kedvező ösztöndíjat is kapnak. „Az egyik diákom bekerült a Cambridge-re és a University of Pennsylvania Huntsman-programjába is, és bár a Cambridge is kínált neki ösztöndíjat, a pennsylvaniai egyetemtől jobb ajánlatot kapott, így végül oda megy” – említ egy példát, hozzátéve: idén voltak olyan diákjaik is, akik nagyon jó esélyekkel indultak volna az oxfordi, cambridge-i felvételin, de a Brexit miatt Angliában nem is próbálkoztak, helyette az Egyesült Államok borostyán-ligás egyetemeire jelentkeztek.

Máshogy tanítanak, mint a legtöbb magyar iskolában

Greskovits György azt mondja, ahogy a Milestone-nál tanítanak, az tulajdonképpen az oxbridge-i rendszernek az újragondolt változata: tutoriális szemináriumi csoportokban, vitatkozó módon, „ami nagyon sokat segít, mert ezek az egyetemek a felvételi beszélgetésen is az autonóm gondolkodást nézik”, elsősorban nem a lexikális tudáson van a hangsúly. Azt tapasztalják, hogy a magyar diákoknak ez nagy váltás, ők ugyanis a frontális oktatáshoz szoktak. „Amikor megérkeznek a Milestone-ba, mindig nagy újdonság, hogy meg kell szólalniuk egy órán” – magyarázza, hozzátéve: ha egy diákjuknak megtetszik valamelyik terület, abból el tud jutni az egyetemi szintig, amikor pedig nemzetközi vitaversenyekre, konferenciákra, versenyekre készülnek, látják azt is, hogy milyen a nemzetközi mérce.

A Milestone oktatási vezetője az egyik legfontosabb tényező mégis az, hogy a diákok maguknak állítják össze a tananyagot, akár a mentorálásról legyen szó, akár modulok, tárgyak választásáról vagy arról, hogy milyen diáktársasághoz csatlakoznak, „ez pont arról szól, hogy érezzék: a tanulás nem kényszer, hanem választott út”. Greskovits György szerint ez az, ami nagyon hiányzik a magyar oktatási rendszerből, pedig ha nem vesszük ki a diákok kezéből a döntést, akkor az erős motiváció lehet.

Úgy véli, a Fazekas-gimnázium és a Milestone példája is rámutat arra, mi történik akkor, ha van egy alulról építkező, autonóm oktatási-pedagógiai műhely, amely rengeteg tudást halmoz fel, és azzal viszi előre a diákokat. „Nyilván a Fazekas-gimnáziumnak sokkal komoly történelme van, mint nekünk, de látszik, hogy egy szakmai közösség komoly nemzetközi ambíciókkal mire képes. Ezek átvehető módszerek, más iskolákban is lehetne hasznosítani” – mondja, hozzátéve: miközben rengeteg a tehetséges diák, a magyar oktatás egész egyszerűen „tékozló az emberi erőforrásokkal”. „Összehasonlíthatatlanul több erőforrásból gazdálkodó és nagyobb múltú intézményekkel vagyunk egy ligában, ez is azt mutatja, mire lenne képes az ország, ha az oktatásra mint fő erőforrástermelő ágazatra gondolnánk” – magyarázza.

Szakkörök és versenyek

A The Telegraph listáján szereplő Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium évről évre a HVG középiskolai rangsorának dobogós helyén végez. A gimnáziumban a tehetséggondozás részben az órákon, részben a szakkörökön zajlik – szakkört szerveznek például minden olyan tárgyból, amelyből (többnyire országos) versenyeken indulnak a diákok, akik nemcsak a tanáraiktól, hanem egymástól is tanulnak – ez a „közösségi tehetségfejlesztés” módszere. A gimnáziumban egyénként olyan kompetenciákat is fejlesztenek, mint a projektmunkára való képesség, az idegen nyelvű prezentációk készítése, a vitakészség, az érzelmi és a szociális kompetencia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!