Mit jelent ez a két fogalom a felvételiben, és mi történik, ha nem éritek el a kijelölt határokat? Most minden kérdést megválaszolunk.

Kezdjük a minimumponthatárral: mi is ez?

Az a ponthatár, amit mindenképpen el kell érnetek, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább a felsőoktatási intézményekben. Alap-, valamint osztatlan szakok esetén a minimumponthatár 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele.

Felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterképzésen pedig 50 pont a minimum. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésnél csak az emelt szintű érettségiért járó többletpont számítható be a minimumba.

Mit jelent az előzetes ponthatár?

Több alap- és osztatlan szakon is szoktak előzetes ponthatárokat húzni - például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.

Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.

Az előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg:

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok?

Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!