Szaktanárt kérdeztünk arról, mit kellett mindenképpen beleírni a töriérettségi esszéfeladataiba Érettségi-felvételi
Eduline

Szaktanárt kérdeztünk arról, mit kellett mindenképpen beleírni a töriérettségi esszéfeladataiba

Milyen szakszavaknak, eseményeknek, neveknek kell szerepelniük a középszintű történelemérettségi esszéfeladataiban? Erről kérdeztük Edényi Lászlót, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóját, történelemtanárt.

„Az első esszéfeladat a hűbériségről szól – az első mondatokban a témát térben és időben el kell helyezni. Az időben elhelyezés egyértelmű, és azt is bele kell venni, hogy a hűbériség klasszikus formájában Nyugat-Európában alakult ki. A diákoknak be kellett mutatniuk a hűbériség intézményét, hogy ez a nemesek, földesurak közötti viszont jelenti – tehát az uralkodó a legfőbb hűbérúr, aki birtokot adományoz, és cserébe katonai szolgálatot vár el” – mondta az első esszéfeladatról Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója.

A történelemtanár hozzátette: ki kellett emelni tehát, hogy a nyugat-európai hűbériség jellemzője a kölcsönösség, „egyik fél is ad, és a másik fél is ad”. „Itt nagyon fontos, hogy a kulcsszavak – adománybirtok, hűbérúr, vazallus, hűbéres, senior – szerepelniük kell. A téma másik oldala, hogy az uralkodó az adománybirtokok láncolata révén gyakorolta a hatalmat, és olyan hadsereget tudott felállítani, amely a könnyűlovas harcmodorral szemben győzelmet tudott elérni. Itt az arabokról van szó és a 732. évi poitiers-i csatáról” – mondta. A történelemtanár szerint fontos kitétel, hogy a nyugat-európai hűbériségnek van egy olyan alapelve, hogy a legfőbb hűbérúr nem nyúlhat át az alacsonyabb rendű hűbéresek feje fölött, hanem a hűbéri láncolatot kell használnia. „Ha valaki ezeknek a fogalmaknak, megállapításoknak a nagy részét beleírta az esszébe, azzal nem lehet gond. A forrással foglalkozni kellett, és már az esszé elején le kellett írni, hogy a hűbériség a 9. századra alakul ki Nyugat-Európában, elsőként a frank birodalom területén” – magyarázta.

A második esszéfeladat a Szovjetunió két világháború közötti történetéhez kapcsolódott, ám a vizsgázóknak fel kellett figyelniük arra, hogy a forrás 1918-as, „ez tehát a proletárdiktatúra időszaka, a Szovjetunió nem is jó szó, hanem a Szovjet-Oroszország, ahol ekkor polgárháború zajlik”. „Az esszében ki kellett emelni, hogy a szovjet rendszer ideológiája Marx és Lenin elvei alapján működött, amelynek a lényege az volt, hogy proletariátus a burzsoáziával kibékíthetetlen ellentétben van, ezért a burzsoázia és a régi rendet képviselő társadalmi csoportok megsemmisítésére van szükség, azzokkal szemben az új államhatalomnak folyamatosan fel kell lépni” – mondta, hozzátéve: a forrás alapján ki kellett emelni azt, hogy a Cseka nevezetű politikai rendőrség feladata, hogy a „régi” rendszer érdekeltjeivel leszámoljon, éppen ezért fontos, hogy melyik társadalmi csoportból származik az a személy, aki ellen az állam eljár.

„Ehhez pedig minden eszközt be lehetett vetni, nem szükséges a jogállami és a büntetőjogi elveket figyelembe venni, egy személy származása önmagában eldöntheti, hogyan kell vele szemben eljárni” – tette hozzá.

Hosszú esszék: melyik lesz a népszerűbb?

A két hosszú esszé közül az egyik a török terjeszkedésről, Magyarország 16. századi történetéről szólt, a másik pedig a dualizmus korában iparáról. Edényi László szerint az első témát választóknak Magyarország három részre szakadásától kellett kezdeniük a téma bemutatását, ki kellett emelni a török hódoltság területének növekedését, Erdély szerepét, az 1552-es hadjáratokat, a török terjeszkedés 1568-as lezárultát, a drinápolyi békét. „A forrásból le kellett szűrni azt a következtetést, hogy a török birodalom hadjáratainak hatóköre Magyarországig terjed, mert a török hadseregnek a felvonulása olyan hosszú ideig tart, hogy hosszabb hadjáratokat nem tud sikerrel megvívni. A hadjáratok gyakorlatilag júliustól szeptember végéig tartottak, mert szeptember végétől már hidegek voltak az éjszakák” – magyarázta.

A dualizmus korának iparáról szóló esszénél az egyik legfontosabb elem a dualizmus fogalmának tisztázása, de alapvetően a gazdasággal kell foglalkozni. „A gazdasági kiegyezés 1868-ban történt meg, ez magában foglalja a közös vámhatárt, a közös pénzt, közös mértékegységet és azt, hogy a jegybank osztrák földön van. Ez óriási lehetőséget adott Magyarország számára a gazdasági fejlődéshez” – mondta Edényi László, hozzátéve: a második forrás a hitelintézetek számának emelkedéséről szól, „a hitelintézetek erősíteni tudták a gazdasági fejlődést, a gazdaság motorjai voltak”. Fontos, hogy a diákok felismerjék a forrásokból, hogy ebben az időszakban elsősorban az ipar támogatása valósul meg, merkantil korszaknak is nevezik, Magyarországon ugyanis elmaradott volt az ipar, ezt adókedvezményekkel támogatta a fejlődését az állam. „Jó döntés volt, ha egy diák beleírta, hogy ez Tisza Kálmán miniszterelnökségének időszaka, és a fontos szakszavakat is használni kellett. dualizmus, merkantil, adókedvezmény” – tette hozzá.

 

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.