Milyen szakszavaknak, eseményeknek, neveknek kell szerepelniük a középszintű történelemérettségi esszéfeladataiban? Erről kérdeztük Edényi Lászlót, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóját, történelemtanárt.

„Az első esszéfeladat a hűbériségről szól – az első mondatokban a témát térben és időben el kell helyezni. Az időben elhelyezés egyértelmű, és azt is bele kell venni, hogy a hűbériség klasszikus formájában Nyugat-Európában alakult ki. A diákoknak be kellett mutatniuk a hűbériség intézményét, hogy ez a nemesek, földesurak közötti viszont jelenti – tehát az uralkodó a legfőbb hűbérúr, aki birtokot adományoz, és cserébe katonai szolgálatot vár el” – mondta az első esszéfeladatról Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója.

A történelemtanár hozzátette: ki kellett emelni tehát, hogy a nyugat-európai hűbériség jellemzője a kölcsönösség, „egyik fél is ad, és a másik fél is ad”. „Itt nagyon fontos, hogy a kulcsszavak – adománybirtok, hűbérúr, vazallus, hűbéres, senior – szerepelniük kell. A téma másik oldala, hogy az uralkodó az adománybirtokok láncolata révén gyakorolta a hatalmat, és olyan hadsereget tudott felállítani, amely a könnyűlovas harcmodorral szemben győzelmet tudott elérni. Itt az arabokról van szó és a 732. évi poitiers-i csatáról” – mondta. A történelemtanár szerint fontos kitétel, hogy a nyugat-európai hűbériségnek van egy olyan alapelve, hogy a legfőbb hűbérúr nem nyúlhat át az alacsonyabb rendű hűbéresek feje fölött, hanem a hűbéri láncolatot kell használnia. „Ha valaki ezeknek a fogalmaknak, megállapításoknak a nagy részét beleírta az esszébe, azzal nem lehet gond. A forrással foglalkozni kellett, és már az esszé elején le kellett írni, hogy a hűbériség a 9. századra alakul ki Nyugat-Európában, elsőként a frank birodalom területén” – magyarázta.

A második esszéfeladat a Szovjetunió két világháború közötti történetéhez kapcsolódott, ám a vizsgázóknak fel kellett figyelniük arra, hogy a forrás 1918-as, „ez tehát a proletárdiktatúra időszaka, a Szovjetunió nem is jó szó, hanem a Szovjet-Oroszország, ahol ekkor polgárháború zajlik”. „Az esszében ki kellett emelni, hogy a szovjet rendszer ideológiája Marx és Lenin elvei alapján működött, amelynek a lényege az volt, hogy proletariátus a burzsoáziával kibékíthetetlen ellentétben van, ezért a burzsoázia és a régi rendet képviselő társadalmi csoportok megsemmisítésére van szükség, azzokkal szemben az új államhatalomnak folyamatosan fel kell lépni” – mondta, hozzátéve: a forrás alapján ki kellett emelni azt, hogy a Cseka nevezetű politikai rendőrség feladata, hogy a „régi” rendszer érdekeltjeivel leszámoljon, éppen ezért fontos, hogy melyik társadalmi csoportból származik az a személy, aki ellen az állam eljár.

„Ehhez pedig minden eszközt be lehetett vetni, nem szükséges a jogállami és a büntetőjogi elveket figyelembe venni, egy személy származása önmagában eldöntheti, hogyan kell vele szemben eljárni” – tette hozzá.

Hosszú esszék: melyik lesz a népszerűbb?

A két hosszú esszé közül az egyik a török terjeszkedésről, Magyarország 16. századi történetéről szólt, a másik pedig a dualizmus korában iparáról. Edényi László szerint az első témát választóknak Magyarország három részre szakadásától kellett kezdeniük a téma bemutatását, ki kellett emelni a török hódoltság területének növekedését, Erdély szerepét, az 1552-es hadjáratokat, a török terjeszkedés 1568-as lezárultát, a drinápolyi békét. „A forrásból le kellett szűrni azt a következtetést, hogy a török birodalom hadjáratainak hatóköre Magyarországig terjed, mert a török hadseregnek a felvonulása olyan hosszú ideig tart, hogy hosszabb hadjáratokat nem tud sikerrel megvívni. A hadjáratok gyakorlatilag júliustól szeptember végéig tartottak, mert szeptember végétől már hidegek voltak az éjszakák” – magyarázta.

A dualizmus korának iparáról szóló esszénél az egyik legfontosabb elem a dualizmus fogalmának tisztázása, de alapvetően a gazdasággal kell foglalkozni. „A gazdasági kiegyezés 1868-ban történt meg, ez magában foglalja a közös vámhatárt, a közös pénzt, közös mértékegységet és azt, hogy a jegybank osztrák földön van. Ez óriási lehetőséget adott Magyarország számára a gazdasági fejlődéshez” – mondta Edényi László, hozzátéve: a második forrás a hitelintézetek számának emelkedéséről szól, „a hitelintézetek erősíteni tudták a gazdasági fejlődést, a gazdaság motorjai voltak”. Fontos, hogy a diákok felismerjék a forrásokból, hogy ebben az időszakban elsősorban az ipar támogatása valósul meg, merkantil korszaknak is nevezik, Magyarországon ugyanis elmaradott volt az ipar, ezt adókedvezményekkel támogatta a fejlődését az állam. „Jó döntés volt, ha egy diák beleírta, hogy ez Tisza Kálmán miniszterelnökségének időszaka, és a fontos szakszavakat is használni kellett. dualizmus, merkantil, adókedvezmény” – tette hozzá.