Nem okozhatott meglepetést az Arany János- és a Tóth Árpád-versről szóló feladat, a diákoknak a jól megszokott szempontok alapján kellett összehasonlító elemzést írniuk - mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész, József Attila-kutató, aki szerint a Mikszáth Kálmán-novella igazi ajándék volt az érettségizőknek.

A vezetőtanár szerint az elmúlt évek legszebb feladatsora az idei. „Mikszáth novellája az utóbbi évek egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára, hiszen a szerző kései rövidprózája a középiskolai tananyag törzsrésze. A feladat várhatóan az elbeszélés kérdésére és a jellegzetes mikszáthi metaforikus tartalmakra kérdezett rá. A narratíva kapcsán az elemzés legfontosabb megállapításainak az omnipotencia (mindentudás) jelenlétére, valamint esetlegesen az anekdotikus jellegű megoldásokra kellett rámutatnia. Arra, hogy a narrátor uralja a történetet, a közeli múltban játszódó, mintegy ott és akkor fókuszpontból közvetítve az eseményeket” – mondta.

A megoldásban ki kellett térni arra, hogy a narrátor nem vált nézőpontot, ugyanakkor a függő és a szabad függő megszólalások árnyalják az elbeszélést. „A metaforizáció kapcsán a címben szereplő szerencse és a szövegben megjelenő lóhere-történet összekapcsolódása emeli metaforikus szintre a novella történetét. Ugyanakkor a főszereplő jellemének változását az úton levés, s útjának állomásain tapasztaltak formálják és árnyalják, amelyek egy önmagába visszatérő jellemtorzulást mutatnak be: korhely, léha életét a szerelem helyezte tisztességes mederbe, ámde a tivornyázás, ami a címszereplő valódi jellembéli fő vonása, újra az erkölcsi züllésbe löki őt vissza” – magyarázta.

Ez a feladat nem okozhatott problémát

„Az összehasonlító esszéfeladat két, a magyar líra legfelső polcáról származó gyönyörű költemény összevető elemzését kérte” – fogalmazott a magyartanár, irodalomtörténész, hozzátéve: míg Arany János Epilógusa a középiskolai törzsanyag része, addig Tóth Árpád verse nem.

„A feladat semmilyen meglepetést nem okozhatott, ugyanis a jól megszokott szempontokat vette alapul: tematikus, majd a beszélők vershelyzetének és a poétikai eszköztár kérdésének összevetését” – magyarázta. Az esszé lehetséges tartalmi elemeiről azt mondta: érdemes volt kiemelni, hogy az Arany-vers megszólalója a valódi létösszegzés idilljét kelti, ugyanis a beszélő az élet vége felől, az idős ember pozíciójából már-már referenciális hatású összegzést ad, a Tóth Árpád-vers megszólalója panaszosabb, hetykébb, nem az öregség nyugodt pozíciójából megszólaló beszélő, hanem sokkal inkább a klasszikus modernség jellegzetes, nyugatos hangú, Adyra is emlékesztető rezignált, de dölyfös illúzióját kelti.

„A költői eszköztár tekintetében a posztromantikus eszközök jellegzetesen Arany János-i gyöngyszemeit olvashatjuk, mint az úton levés, a természetbe való visszatérés; míg Tóth Árpád hangja közvetlenebb, a klasszikus modernségre jellemzőbb fogalmibb megfogalmazást részesíti előnyben, mintegy perlekedve az élettel. Arany János verse több mint létösszegzés, a költői pályájának, valamint az Őszikék-korszak jellegzetes ars poétikájának megfogalmazását olvashatjuk” – mondta a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész.

Hozzátette azt is: mindkét esszéfeladatnál a műfaji kérdések a hangsúlyosak, „a bevezető az elemzés legfontosabb szempontjait, problémafölvetéseket kell, hogy tartalmazzon, a tárgyalásban a feladatban kijelölt szempontok mentén kell előre haladni, majd a befejezés végső konklúziókat, összegzést ad”.

Szövegértés, érvelés, hivatalos levél

„A szövegértési feladatsor egy, a magyar nemzeti történelemmel kapcsolatos komplex eseménysorozatot, a forradalmakat tárgyalta irodalmi kontextus kíséretében. A szöveg érdekes és jól érthető, köszönhetően a szerző kiváló retorikai érzékének. A Jászó-íráshoz kapcsolódó kérdések a klasszikus szövegértési feladatsorok megszokott metódusa mentén három nagy egységet képeztek: szövegrészek primer olvasatai, szövegrészek szó szerinti vagy tartalmi idézései illetőleg szemantikai, retorikai és grammatikai természetű kérdések. Ez utóbbi esetében fokozottabb figyelmet követeltek az ellentétes szintagmatikus szerkezetekre, a retoriktudományon belül az érvek fölismerésére, valamint a rövid szövegalkotási megoldásra vonatkozó feladatok” – mondta. A Szent István Gimnázium tanára szerint az érvelési feladat témája nagyon barátságos volt, a társas- és a videójátékozás mellett és/vagy ellen kellett a vizsgázóknak érvelniük. „A téma viszonylag unalmasnak mondható a Z generációnak, ám annál kézenfekvőbb a reflektálási lehetőség. Aki ezt a feladategységet választotta, két fontos szempontra kellett ügyelnie: a bázisszövegre és a jól elkülöníthető érvek fölsorakoztatására. Az érvelő esszé bevezetőjét érdemes volt a bázisszöveg társasjátékozással kapcsolatos megállapítására adott reflexióval kezdeni, majd a témába beemelve elleni vagy melletti érvelés kötöttsége nélkül saját véleményeket megfogalmazni: vagyis szembeállítva és / vagy egymás mellett tartva a két játéktípust saját érveket megfogalmazni a jól ismert ok-okozati logika mentén” – mondta. A szaktanár kitért arra is, hogy a gyakorlati szövegalkotás két pilléren nyugodott: a vizsgázónak föl kellett ismernie azt, hogy hivatalos levelet kell írnia, másrészt az érvelés műfaji elemeinek alkalmazására ennél a feladatnál is szükség volt. Előbbi esetében a tárgymegjelölés, feladó és címzett, a megszólítás, a keltezés és elköszönés formai kritériumait kellett szem előtt tartani és alkalmazni, utóbbi esetében pedig a hivatalos formula „indoklás” részében két érvet a bázisszövegből volt szükséges kiemelni, s egyet pedig saját gondolatok alapján megfogalmazni.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről: