Hamarosan eljön a nagy nap, amikor ott fogtok ülni a feladatsorok felett, és el kellene kezdenetek megoldani őket. De mégis hogyan? Melyik feladatot érdemes először megoldani, és mi az, amit jobb, ha a végére hagytok? Cikksorozatunk második részében többek között a jó időbeosztásnak jártunk utána.

Krasznai Blankával, a Studium Generale (SG) matematika szekciójának vezetőjével korábban arról beszélgettünk, milyen gyakorlási lehetőségekkel tudjátok kiegészíteni a távoktatást, illetve valóban arra kell-e törekednetek, hogy 100 százalékos érettségit írjatok. Most pedig arra kerestük a választ, hogyan érdemes belekezdenetek a matekérettségi megoldásába, és mi a jó időbeosztás titka.

„Elsősorban azt javaslom, hogy fussák végig az egész feladatsort. Nem kell feltétlen rögtön elkezdeni mindegyiken gondolkozni, hogy vajon ezt hogy oldanák meg, de jó, ha nagyjából átlátják, milyen témakörök és feladatok vannak” – mondta az Eduline-nak Blanka, aki szerint ez azért fontos, mert mindenki tudja magáról, melyek azok a feladatok, amelyek nehezebben mennek neki, így már az elején kiderül, mire kell majd több időt szánni.

Innentől kezdve azonban azt ajánlja, hogy az első feladattal kezdjetek, és sorban oldjátok meg őket, ne összevissza. „Viszont, ha elérkeznek egy olyan feladathoz, amit nem tudnak, vagy akár a feladat közepén megakadnak, akkor inkább lépjenek túl rajta és legyen idejük a többi feladatra is, minthogy az adott feladat felett ülve elvesztegessenek 40-50 percet” – mondta, majd hozzátette: inkább azt az egy feladatot ne oldjátok meg végig, minthogy az utána következő három-négybe egyáltalán bele se tudjatok kezdeni.

Melyik feladatsor lesz izzasztóbb?

Az SG matek szekciójának a vezetője azt tapasztalta, hogy inkább a matekérettségi második része szokott nehezebben menni a diákoknak, de mind a két részben lát nehézségeket. „Az első résznél a rövid válaszok miatt nincs lehetőség kifejteni a feladatokat, ezért ha ott nem jó a megoldás, akkor az egész feladatnál elvesztik a pontot” – mondta.

A második rész egyik legnagyobb buktatójának a szövegértést tartja, de szerinte az is nehézséget tud okozni, hogy gyorsan kell váltani a témakörök között, hiszen egy feladaton belül a különböző részfeladatok más-más témába kérdeznek bele. „Az is gyakran előfordul, hogy például egy térgeometriai feladatban észre kell venni egy olyan tételt, vagy egy olyan dolgot, ami közben a síkgeometriához tartozik. Tehát akár egy feladaton belül is előfordulhat, hogy az egymáshoz közel álló témák között váltani kell. Ez a komplexitás az, ami nehezebbé teszi a hosszabb feladatokat” – mondta.

Ha gyakorolnátok még egy kicsit az érettségikre, ezt a cikkünket érdemes elolvasnotok – ebben különböző ingyenes kurzusokat, oldalakat, Youtube-csatornákat, és egyéb lehetőségeket ajánlottunk nektek a felkészüléshez.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.