Keresztféléves felvételi: ilyenek voltak a ponthatárok az előző években Érettségi-felvételi
Eduline

Keresztféléves felvételi: ilyenek voltak a ponthatárok az előző években

Milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe? Mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait.

Október 15-én kezdetét vette a keresztféléves felvételi, már lehet jelentkezni a februárban induló felsőoktatási képzésekre. A ponthatárokat várhatóan 2020. január 23-án hirdetik majd ki. De milyenek voltak a ponthatárok az előző években?

A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-os ponthatárokat pedig itt találjátok  – intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.

De a Felvi statisztikái között még az ennél is korábbi keresztféléves ponthatárokat is megtudjátok nézni. Elég, ha az évválasztó fülnél kiválasztjátok az adott év/K-t – például 2019/K – és így megjelennek a ponthatárok.

Ahogy arról már írtunk korábban, az alapképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre való bejutáshoz minimum 280 pontot, a mesterszakokon pedig minimum 50 pontot kell elérniük a felvételizőknek.

Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-es keresztféléves felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Ezeken a szakokon kell a legnagyobb versenyre számítani idén a keresztféléves felvételin

Ha idén felvételiztek, akkor érdemes tudnotok, melyik szakokon lesz a legnagyobb verseny a bekerülésért. Mutatjuk, tavaly melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben a keresztféléves felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.