Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Most összeszedtünk mindent a felvételi pontszámításról.

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

Maximum 500 pont – ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel. A minimumponthatár évek óta nem változott: azok a jelentkezők, akik az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapott többletpontokkal, de az egyéb jogcímen járó többletpontok nélkül 280-nál kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetik meg tanulmányaikat. Persze a legtöbb képzésen ennél jóval magasabb ponthatárokat húznak majd 2019 júliusában, a legnépszerűbb BA- és BSc-szakokon például várhatóan ismét 400 feletti előzetes ponthatárok lesznek.

• Pontduplázás: 2019-ben is lesz

Az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkezők 2019-ben is kétféleképpen számolhatják majd ki összpontszámukat. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámot, valamint a többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámot, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat. A két módszer közül azt alkalmazzák majd, amelyik a felvételizőnek kedvezőbb.

1.) Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

A felsőoktatásba jelentkezők középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100+100 pontot szerezhetnek.

• Középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont

A felvételizőknek először az öt fő tantárgyból kapott – utolsó két év végi – érdemjegyeiket kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemjegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy választott idegen nyelv és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgy érdemjegyét kell figyelembe venni (természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha a jelentkező egy természettudományos tárgyat sem tanult két évig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnia.

• Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont

Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredményekkel – a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagával – kell számolni. Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt vizsgáztak, az érettségi bizonyítványukban szereplő jegyeket a következőképpen válthatják át: a 2005 előtt tett vizsgák középszintű érettséginek számítanak, a jeles 100, a jó 79, a közepes 59, az elégséges 39 százalékos eredménynek felel meg.

• Érettségi pontok: maximum 200 pont

Az érettségi pontok kiszámításakor csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni (vagyis a 100 százalékos eredmény 100 pontot ér, a 73 százalékos 73 pontot és így tovább), összesen 200 pontot. A pontszám független attól, hogy a két tárgyból tett érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha egy felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolni.

2.) Többletpontok: maximum 100 pont

A jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s szakképesítéssel, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredménnyel, felsőoktatási szakképzés záróvizsgájával, de ebbe a körbe tartoznak az esélyegyenlőségi jogcímen járó pontok is.

• Emelt szintű érettségi: maximum 50+50 pont

Az emelt szintű érettségiért vizsgánként 50 többletpontot kaphatnak a felvételizők, ha olyan tárgyból tették le a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható tárgy, és legalább 45 százalékos eredményt értek el.

• Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: maximum 50 pont

Az emelt szintű érettségihez kötött szakokra jelentkezők az érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is tehetnek, ha az adott tárgyból 2005 előtt tettek érettségit (vagy nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal, valamelyik EGT-tagállamban, Ukrajnában vagy Szerbiában szerzett érettségi eredménnyel rendelkeznek). Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy jár az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos.

• Nyelvvizsga: maximum 40 pont

Az államilag elismert, B2-es (vagyis középfokú) komplex nyelvvizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kapnak a jelentkezők. Ha valaki két különböző nyelvből egy középfokú és egy felsőfokú, esetleg két középfokú vizsgával vág neki a felvételinek, szintén 40 többletponttal számolhat, ennyi ugyanis a nyelvtudásért kapható pontok maximuma (hiába érne két középfokú nyelvvizsga 28+28 pontot, csak 40 többletpontot kapnak a jelentkezők).

Ha egy jelentkező sajátos nevelési igénye miatt nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, és erről igazolása is van, a B2-es és a C1-es írásbeli vagy szóbeli részéért is megkaphatja a 28 vagy a 40 többletpontot. A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségiért is jár 20 többletpont, ha a felvételiző az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógusszakra jelentkezik.

• OKJ-s szakképesítés: maximum 32 pont

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 1993 után szerzett, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontot kaphatnak a diákok – maximum egy szakképesítésért jár többletpont, és csak abban az esetben, ha a jelentkező az OKJ-s képzés szakirányának megfelelően tanul tovább.

• Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32 pont

A kétéves felsőoktatási szakképzést végzett hallgatók a jeles záróvizsgáért 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepesért 10 többletpontot kaphatnak – de csak akkor, ha azonos képzési terület szakjára jelentkeznek.

• Tanulmányi versenyek: maximum 100 pont

A tanulmányi versenyeken elért eredményt is többletpontokkal honorálják a felsőoktatási felvételin: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén és az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpontot kapnak a jelentkezők. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein nagydíjasok 30, az első díjasok 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Verseny dobogósai 30 pluszponttal kalkulálhatnak. Fontos feltétel, hogy tárgyanként csak egy versenyeredményért jár pont, és azzal is csak akkor lehet kalkulálni, ha az adott tárgy a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tantárgy.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni indulóként szerzett dobogós helyért 20 pluszpont jár, míg az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott diákok – ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább – 30 pluszponttal számolhatnak.

• Sportversenyek: maximum 50 vagy 500 pont

Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai vagy sakkolimpiai részvételért 50, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30 többletpont jár. A korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontot kapnak a felvételizők, míg a felnőtt és a felnőtt alatti első utánpótlás korosztálynak szervezett országos bajnokságon elért első, második vagy harmadik helyezésért 15 többletpontra, a Diákolimpia országos döntőjében szerzett legalább harmadik helyezésért pedig 10 többletpontra számíthatnak.

Az olimpián, sakkolimpián, paralimpián vagy siketlimpián 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma – bármelyik egyetem vagy főiskola képzését választják – 500, ha megfelelnek a kiválasztott szakon érvényes alkalmassági feltételeknek, emellett tanulmányi és érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt.

• Esélyegyenlőség: maximum 40 pont

Jogcímenként és összesen 40 többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak. Hátrányos helyzetűnek azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők számítanak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete elégtelen. A fogyatékossággal élő felvételizőknek is 40 többletpont jár, a tartós betegséggel, például cukorbetegséggel vagy ételallergiával küzdők azonban nem számíthatnak pluszpontokra.

A gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő felvételizők is 40 pluszponttal számolhatnak.

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

A felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők pontszámát háromféleképpen lehet meghatározni: meg lehet duplázni a tanulmányi pontszámot (vagyis a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összegét), össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, de a felvételizők úgy is dönthetnek, hogy az érettségi pontszámot duplázzák meg. Akármelyik lehetőséget választják, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a többletpontokat.

A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára 240 – vagyis legalább ennyit kell összegyűjteniük azoknak a jelentkezőknek, akik állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában tanulnának ilyen képzésen. A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.

Pontszámítás a mesterszakokon

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek. A fogyatékossággal élő, a hátrányos helyzetű vagy a gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők minimum 1, maximum 10 többletpontot kapnak.

Ez a cikk a 2019-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2019 rangsort keressétek az újságárusoknál vagyrendeljétek meg itt, a kiadótól.