Háromezerrel kevesebb hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák 2011-ben: a bölcsészettudományi és a gazdaságtudományi karokon jóval kevesebben tanulhatnak majd, így ezeken a szakokon a tavalyinál valószínűleg magasabbak lesznek a ponthatárok, amelyeken a többletpontok rendszerének átalakítása is alakíthat majd. Milyenek voltak a ponthatárok az elmúlt években, és mire számíthatnak idén a felvételizők?

Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1300-an, felsőfokú szakképzésre pedig tízezren juthatnak be idén, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot ugyanis 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis ennyi államilag finanszírozott hallgatói férőhellyel gazdálkodhatnak az egyetemek és főiskolák. A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésre felvehető hallgatók számát 350-nel, a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentették, a gazdaságtudományi karok pedig 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.

Felvételi pontszám kalkulátorunkat itt találod.

Ahol magasra szökhetnek a ponthatárok

Ezeken a képzési területeken tovább élesedhet a verseny, a jelentkezők száma ugyanis az elmúlt három-négy évben több ezerrel nőtt. 2010 tíz legnépszerűbb szakja közül hat gazdaságtudományi vagy társadalomtudományi, de a top 20-ba három bölcsészképzés is bekerült. Nem véletlen, hogy tavaly a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás (462 pont) és nemzetközi tanulmányok (461 pont) szakjához kellett, ezekre összesen 2069-en jelentkeztek.

Négyszázharminc-négyszázötven közötti pontszámmal lehetett bejutni a turizmus és vendéglátás (BCE: 446 pont), a gazdálkodás és menedzsment (BCE: 456 pont), valamint a pénzügy és számvitel szakra (BCE: 448 pont) is, ezek a képzések egyenként több mint kétezer-háromezer felvételizőt vonzottak. A bölcsészettudományi területen nagyobb a szórás, a három legnépszerűbb szakhoz – a pszichológiához, az andragógiához és az anglisztikához – legalább 354 pont, vagyis négyes-ötös érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga kellett, de az ELTE-n csak a kitűnőre érettségizők mehettek biztosra, ott ugyanis 449, 399 és 419 pontot kértek a hallgatóktól. Melyek az ország legjobb bölcsészkarai? A rangsort itt nézheted meg.

Intézmény	Szak	2009-es ponthatár	2010-es ponthatár
Budapesti Corvinus Egyetem	gazdálkodási és menedzsment	454	453
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi gazdálkodás	469	462
Budapesti Gazdasági Főiskola	turizmus és vendéglátás	427	418
Budapesti Gazdasági Főiskola	gazdálkodási és menedzsment	388	399
Budapesti Gazdasági Főiskola	pénzügy és számvitel	388	385
Eötvös Loránd Tudományegyetem	pszichológia	453	449
Eötvös Loránd Tudományegyetem	anglisztika	398	399
Eötvös Loránd Tudományegyetem	jogász	426	426
Eötvös Loránd Tudományegyetem	kommunikáció és média	451	452
Semmelweis Egyetem	általános orvos	437	434
Pécsi Tudományegyetem	általános orvos	420	418
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	gépészmérnök	367	372
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	mérnök informatikus	373	370
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	építész	366	375

Az agrár, műszaki és jogi képzésekre felvehető diákok létszáma idén nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), az orvosi (2100 fő helyett 3100), a természettudományi (4200 fő helyett 5200) és a művészeti (520 fő helyett 570) szakokon. Az idei felvételi eljárás nyertesei az informatikai karok, amelyek 4700 helyett 6400 elsőévessel számolhatnak: ezekre a képzésekre valószínűleg kevesebb ponttal is be lehet majd jutni, a jelentkezők száma az utóbbi két évben nem nőtt, ráadásul a 2010-es ponthatárok viszonylag alacsonyak, 280-330 közöttiek voltak.

Kevesebb pontot szerezhetnek az érettségizők

Az alacsonyabb elsőéves hallgatói létszám hatásait kiegyenlítheti a pluszpontok rendszerének átalakítása. Az eddig elsősorban nyelvvizsgákra és a tanulmányi versenyeken elért eredményekre alapozó, vagy éppen az emelt szintű érettségit többletpontokkal kiváltó diákok kénytelenek alacsonyabb összpontszámmal kalkulálni. Bár a felvételizők továbbra is maximum 400+80 pontot szerezhetnek, sok múlik majd azon, ki jelentkezik emelt szintű érettségire. Ezért ugyanis továbbra is legfeljebb nyolcvan pont jár majd, a nyelvvizsgákért, az OKJ-s végzettségért és a hátrányos helyzetért azonban jóval kevesebb. Hogyan változik a pontszámítási rendszer? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A középfokú komplex B (korábbi nevén a középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsga eddig 35 pontot ért, 2011-ben azonban már csak 28 pontot, ahogy 50-ről 40-re csökken a felsőfokú komplex C1 (korábban felsőfokú C típusú) nyelvvizsgáért járó pontok száma is. Vagyis aki 2011-ben jelentkezik valamelyik egyetemre vagy főiskolára, a nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 40 pluszpontot kaphat – akár két középfokút, akár egy felsőfokút és egy középfokút szerzett. Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei is: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár.

Felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér. A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak; ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek is, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak.

eduline