A kezdeményezés keretében magyar diákok űrkutatással kapcsolatos kérdéseit és kísérleteit várják, melyeket a Tienkung űrállomáson dolgozó űrhajósok fognak megválaszolni és bemutatni.
A Földhöz közel, a körülöttük keringő csillagoktól viszont távol vannak.
Az utóbbi hónapokban több egyetem is bejelentette, hogy űrkutatáshoz kapcsolódó képzést vagy programot indít. A kormány most természettudományos végzettségűek jelentkezését várja.
Újabb úton a Crew Dragon, azonban az űrhajósok mellett most egy különös utas is befért a kabinba.
A NASA és a Nemzetközi Űrállomás tudósai is segíteni szeretnének a világjárvány ideje alatt, hogy könnyebb legyen a tanulás a karantén idején. A világűrrel kapcsolatos, otthon megvalósítható ötleteket osztottak meg az interneten.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) tervezik az első magyar műholdat, a Masat-1-et, melynek neve a "magyar" és a "satellite" szavak összevonásából keletkezett. A fejlesztői csapat mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik az Elektronikus Eszközök Tanszékével és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben, a fejlesztésben a BME Űrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
