Hétfőn elindult a 2019-es pótfelvételi, amire augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A legtöbb felsőoktatási intézmény csak önköltséges képzéseket hirdet meg ebben az időszakban, de van néhány kivétel. Lássuk, milyen szakokra tudtok jelentkezni, ha nem szeretnétek fizetni a tanulmányaitokért.
Hány félévig tanulhattok egyetemen vagy főiskolán állami ösztöndíjasként? Itt a válasz.
Hány félévig lehet egyetemen, főiskolán tanulni anélkül, hogy kapnátok egy csekket egy több százezer forintos összegről? Vajon hazudik-e a szomszéd/az ismerős/a volt iskolatárs, aki azt állítja, hogy már tíz éve egyetemista, de soha egy fillért sem kértek tőle? Vannak-e még kiskapuk, ha valaki nem akar fizetni a diplomáért? Utánajártunk.
Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél...
Felháborodott hangvételű Facebook-bejegyzéssel reagált a kormány felsőoktatási terveire a volt kormányfő.
Éhségsztrájkot kezdett több szerbiai egyetemista, amiért hiába teljesítette a törvényben elírt kritériumokat, mégsem került át az államilag finanszírozott képzésbe.
Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit.
A Magyar Nemzet szerint komoly problémát jelent a hazai felsőoktatásban, hogy a felvételt nyert hallgatók jelentős része különösebb indoklás nélkül nem iratkozik be az iskolába, és nem kezdi meg tanulmányait szeptemberben. A lap szerint sokan a magas költségektől riadnak vissza.
200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a rektorok, az idei felvételi során először vizsgázott 160 pont ugyanis az intézményvezetőket tömörítő szervezet szerint túl alacsony. A javaslatról november 18-án szavaznak.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
