200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a rektorok, az idei felvételi során először vizsgázott 160 pont ugyanis az intézményvezetőket tömörítő szervezet szerint túl alacsony. A javaslatról november 18-án szavaznak.

Az idei felvételi során, ha nem is széles körben, de lehetőség volt bekerülni már középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel, ráadásul a népszerű szakok is kitárták kapuikat a gyengébb teljesítményű hallgatók előtt. A felvételi eljárás végét követően intézményvezetők, oktatási szakemberek adtak hangot több fórumon félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét. "Sem a hallgatóknak, sem a minőségének nem kedvez, ha egy hármas teljesítményű diák matematika szakon tanul, ugyanis vélhetően nem marad majd a szakmában" - hangzott el a közelmúltban a tehetséggondozásról tartott kerekasztal-beszélgetésen.
A rektorok most úgy döntöttek 200 pontra emelnék a minimum ponthatárt, ami a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent. Ez már közelítene a 2007-ben még érvényben lévő 144 és 78 pont relációjához, akkor az alsó határt az elérhető pontszám több, mint 50 százalékában határozták meg.A 200 pontos minimum esetében két 50 százalékos középszintű érettségivel, minden plusz pontra jogosító eredmény nélkül már lenne esély a felsőfokú tanulmányokra. Ez még mindig hármas, de valamivel biztosabb hármas tudást igényelne.
Az ülést követően Rudas Imre, a konferencia elnöke úgy nyilatkozott: szeretnék, ha már a tavaszi felvételi eljárás során az új elv érvényesülne.
Amennyiben november 18-án az MRK elfogadja a javaslatot, azt az oktatási tárca elé küldik. A döntés bevezetéséhez kormányrendelet módosításra lenne szükség.
A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése következtében az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal kevesebben vennének részt. Az intézményvezetők szerint ez a változás megérné a minőség megőrzése érdekében.
(www.edupress.hu)