A 14 éves lány az ünnepi időszak környékén mindig kedveskedik valamivel a rászorulóknak, ráadásul mindezt a saját zsebpénzéből finanszírozza.
Ugyan már lelassult, de még mindig kétszámjegyű a „gyerekinfláció.”
A hivatalos statisztikai adatok alapján összeállított, gyerekeknek szánt "inflációs kosárral" azt nézték meg, mennyibe kerültek tavaly és most a benne lévő termékek.
A magyar fiatalok pénzügyileg tudatosabbak, de sokan mégis úgy érzik, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – derült ki az Intrum felméréséből.
A 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka ad az apró kiadások fedezésére zsebpénzt, amely átlagosan heti 1100 forint - derült ki az NRC piackutató cég reprezentatív felméréséből, amelyet a CIB Bank megbízásából végzett.
Az Útajövőbe oldal spórolási tippjei összegzik, hogyan lehetséges ugyan annyi pénzből jobban kijönni a hónapban. Érdemes elolvasni!
Csupán minden második szülő beszél 18 éven aluli gyermekével alkalomszerűen a pénzügyekről, ugyanakkor minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500-1000 forintból, az idősebbek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta - derül ki a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából készült kutatásból.
Átlagosan havi négyezer forint zsebpénzből gazdálkodnak a magyar gyerekek, míg a németek ennek több mint kétszeresét, az angol gyerekek pedig háromszorosát is megkaphatják.
Egyre jobban dagad a német gyerekek pénztárcája, egy friss felmérés szerint az általános iskolások havonta körülbelül huszonöt euró, vagyis hétezer forint zsebpénzt kapnak szüleiktől, ez 2010-hez képest 5 százalékos emelkedést jelent.
Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
Évente mintegy 6 milliárd forint zsebpénzt szórnak el értelmetlenül a 6-12 éves gyerekek - derül ki egy internetes felmérésből, amely 2009. májusában 5300 magyar szülő megkérdezésével készült
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
