Meglett a hatása a keretszámcsökkentésnek
Magyarországon hiányzó szakokért és jobb munkahelyekért mennek külföldre a magyar egyetemisták, pedig nem feltétlenül kapnak magasabb színvonalú oktatást. A 2012-es keretszámvágás hatásai már most érződnek.
Magyarországon hiányzó szakokért és jobb munkahelyekért mennek külföldre a magyar egyetemisták, pedig nem feltétlenül kapnak magasabb színvonalú oktatást. A 2012-es keretszámvágás hatásai már most érződnek.
Alapszak az Egyesült Államokban, szakdolgozatírás Indiában, PhD-képzés Chilében, féléves tanulmányút Indonéziában – jobbnál jobb ösztöndíjpályázatokat találtunk a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) oldalán. A legérdekesebb felhívások közül válogattunk.
Miért dönt úgy egy magyar diák, hogy maga mögött hagyja az egyetemet, a családot és a barátokat, a Kazinczy utcai romkocsmai "merengést", és külföldre költözik? Tényleg igaz, hogy „mindenhol jó, de messze a legjobb”? A Hallgatói Hálózat és az eduline közös cikksorozatának első részében egy 26 éves PhD-hallgató, Birtha Magdi mesél arról, pályakezdőként hogyan vált "főállásává" a munkakeresés, és hogy elég erős érv-e a hazaszeretet, amikor kint maradásról-hazaköltözésről van szó.
Augusztus 27-én este nyilvánosságra hozták a 2025-ös pótfelvételi ponthatárokat. Míg a gazdálkodási és menedzsment szakra önköltséges formában már 260 ponttal is be lehetett jutni, addig pszichológián volt, ahol legalább 424 pontra volt szükség. Összegyűjtöttük a legnépszerűbb szakok ponthatárait.