Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
Egy tanító, Fejér Zsolt nyílt levélben reagált Balatoni Katalin oktatási államtitkár bejegyzésére, amely szerint a magyar diákok óraszáma az OECD-átlag alatt van, így nem beszélhetünk túlterheltségről.
Egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
Korábban indul iskolába és később ér haza, mint én a munkába, a Google segítségével kell érthetővé tenni számára a tananyagot, eddig sportolt, de ez most már nem fér bele. – ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk a szülőktől, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire leterheltek a magyar diákok.
A hiány és a helyettesítés miatt túlterheltek a védőnők, ráadásul pluszmunkáért járó díjazást is csökkentették.
Sokan a hét minden napján, akár többfajta edzésre is járnak gyerekként, de vannak, akiknek a rendszeres mozgást a testnevelés óra jelenti. Utánajártunk, hogy mennyi lehet az ideális testmozgás gyerekkorban.
A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.
Az utóbbi időben számos olyan iskolai példát hoztunk már, amely arról szólt, intézményen belül hogyan tesznek a diákok stresszoldásáért. Így kezelik a tanulók szorongását külföldön és belföldön egyaránt.
Elkezdődött a tanév, már minden diák megkapta az órarendjét, amiből kiderül, hogy hány órát kell az iskolában tölteniük, mikor érnek haza, és milyen nehéz lesz egy hetük.
A magyar diák jelentős része jelentős „unalomfaktorral”, „szorongásfaktorral” és alacsony „élményfaktorral” éli végig iskolás éveit.
Az iskolák döntenek arról, berendelik-e nulladik órára a diákokat - közölte az oktatási államtitkárság.
Megkérdezték a miniszterhelyettest, hogy mit üzen az oktatási rendszer igazságtalanságai és a túlterheltség ellen tiltakozó diákoknak.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
