Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is?

- tette fel az összetett kérdést a Belügyminisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Erre írásban kapott választ Rétvári Bencétől, Belügyminisztérium államtitkárától, aki azt írta, a magyar iskolákban a tananyagtartalmat egyrészt az intézmények különböző helyi tantervekben rögzítik - bár azt nem tette hozzé, hogy a központi kerettantervekben minden szabályozva van, az iskoláknak nagyon kevés - 100-ból 20 százalékos - mozgástere van. Illetve

a jelenleg hatályban lévő megújított Nat hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben.

Ebben az államtitkár szerint nemcsak a tanulók heti óraszámát maximalizálták, hanem a kötelezően elsajátítandó tananyagot is. A képet árnyalja viszont, hogy 2020-ban egymást érték a szakmai kritikák a Nat tervezetének megjelenését követően: egy magyartanár többnapos NAT-ellenes tiltakozást hirdetett, több szakmai szervezet pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartotta a kormány újításait. Sőt, a 2022-es diáktüntetéseknek is visszatérő követelése az, hogy mind a diákok, mind a tanárok túlterheltségét csökkentsék.

A túlterheltség csökkentése azonban a minisztérium szerint látható az új alaptantervben, ehhez még táblázatot is mellékelt az államtitkár a lexikális elvárások csökkentérésől:

Ez alapján az általános iskolások esetében a csökkentés átlagosan 18 százalékos, a gimnazisták esetében 16,5 százalékos. Rétvéri Bence azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a  "Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez", valamint biztosítja azoknak a kompetenciaterületeknek a fejlesztését is, amelyek elengedhetetlenek a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon.