Sok szülő szeretné megnézni, hogyan teljesített a gyereke az iskolában. De hazaviheti-e a diák a dolgozatot, vagy csak az iskolában lehet belenézni?
Itthon 21 memoritert kérnek számon az irodalomérettségin, Kínában 240 verset és prózarészletet kell fejből tudniuk a diákoknak az általános iskolai és a gimnáziumi évek alatt.
A felsőoktatási intézmények többségében hétfőn elkezdődtek a tavaszi szemesztert lezáró vizsgák, bár vannak olyan egyetemek is, ahol már a múlt héten elindult a félévzárás. Annak ellenére, hogy május 10-től személyesen is meg lehet szervezni a számokéréseket, a legtöbb helyen úgy döntöttek, erre az egy-két hétre már nem hívják be a hallgatókat.
Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.
Tanárként fontos eldönteni, hogy mi a cél: "megfélemlítéssel tanulásra kényszeríteni a diákokat, vagy megpróbálni felkelteni az érdeklődésüket bizonyos témák iránt" - véli Pievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának angoltanára, aki a Tanárblogon megjelent írásában a feleltetést járta körül.
Számos kutatás bebizonyította, hogy a nebulókat és szüleiket egyaránt terheli az otthoni szorgalmi plusz feladat, sok anyuka és apuka nem érti, miért viszi haza „munkáját” a gyerek, számos országban megkérdőjelezik szükségességét, és ahol nem kötelező elvégezni, ott már azt sem tudják, mi az. Az oktatási szakértők szerint a napközi kiváló módszer arra, hogy a gyerek elvégezze a fejlődéséhez szükséges feladatokat anélkül, hogy ebből odahaza feszültség alakulna ki.
Trónfosztás az élen és három vidéki gimnázium a top15-ben – a korábbi évekhez képest jelentős átrendeződés történt Magyarország legjobb középiskoláinak 2026-os HVG rangsorában. A lista élén az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium végzett, megelőzve az Eötvöst és a Toldyt, miközben a Trefort és az Apáczai is visszacsúsztak.
