Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.
A koronavírus-veszély olyan különleges helyzet, amelyhez mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell. "Most mindenkinek megvan a maga feladata. A szülőé például az, hogy állandó támogatást adjon a gyermekének. Az otthon tanuló gyermeke mellett a szülőnek persze most egy olyan világban is jelen kell lennie, amihez nem ért, mert amúgy nem az ő dolga lenne. Bármi is történjen, tudatosítani kell: a tanítás most is a pedagógusok feladata" - mondta az Indexnek adott interjújában.
A pszichológus szerint a szülőnek most figyelnie kell arra, hogy a frusztrációját ne otthon élje ki. Különösen, ha home officeban dolgoznak, de közben naponta ötször gondoskodnak a gyermekek étkezéséről, és emellett még az otthoni tanulásban is segíteniük kell. Ebben a helyzetben a pedagógusok és a szülők is gyakran erejükön felül teljesítenek.
Azonban úgy gondolja, az iskolabezárások szorongás és félelem követte volna, ennek helyébe most a frusztráció lépett. "Pszichológusként azt mondom, ez még mindig a jobbik eset, mert a frusztrációval könnyebb megküzdeni" - tette hozzá.
Az átállásról azt monda, a pedagógusok hihetetlen energiával igyekeznek a kihívásnak megfelelni, ugyanakkor nagyon sok múlik azon, hogy a család milyen segítséget tud adni ehhez. Ha például csak egy laptop van, azon hogyan tud megosztozni az otthon dolgozó szülő és a gyermek vagy a gyermekek - emelte ki, hozzátéve: azonban nem csak az eszközökön, hanem azon is sok múlik, hogy a szülőnek milyen digitális kompetenciái vannak.
Arról is beszélt, hogy a gyermekek számára kiderülhet, hogy a digitális bennszülöttség önmagában még nem elég. Szerinte bár sokan kiválóan tudják kezelni a kütyüket, be kell látniuk, hogy szaktudása a pedagógusoknak van. A pedagógus oldaláról pedig úgy néz ki ez az egész, hogy hirtelen szakadt rá minden, de a muszáj nagy úr. "Mindenki mindenféle rendszerrel próbálkozik most. Idő kell ahhoz, hogy felkészüljünk. A pedagógus szakmai jártassága, alkalmassága a kulcs, a digitális világ megismerhető, tanulható" - mondta az interjúban.
A hátrányos helyzetű diákokat is kiemelte, szerinte először ezt a problémát kell enyhíteni. Úgy gondolja, itt volna az ideje a mobilok rehabilitálásának az oktatásban. Ezeket ugyanis eddig sokan inkább üldözték és elzárták az iskolákban. De bíztatónak tartja, hogy rengeteg okostelefon-használó van a hátrányos helyzetű csoportok körében is.
De mi marad a vészhelyzet után?
A módszertannal meglehetősen sok problémát lát, mivel a módszertani jártasság a pedagógustársadalmon belül nagy szórást mutat - mondta el a pszichológus. "A tanítóképzésben például a módszertani felkészítés rendkívül korszerű, bár a digitális területen ott is vannak elmaradások. A középiskolai tanároknál sokkal vegyesebb a kép. Sok tanár még ma is azt gondolja, hogy a középiskolában elég, ha kiáll, és „leadja az anyagot".
"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"
- tette fel a kérdést a jövőbeli számonkérésekkel kapcsolatban. Szerinte ugyanis vannak olyan módszerek bőven, amelyekkel lehet ellenőrizni és értékelni egy ember munkáját például egy munkahelyen. Az értékelésnek sokféle módja van, s ezt a lehetőségek, beleértve az eszközöket is, egyaránt meghatározzák. Kiemelte, a pedagógusok többségének megvan ez a tudása.
"Ebben az értékelési rendszerben most végre elmozdulhatunk a PISA-típusú feladatok felé, ahol nem a lexikális tudást, hanem a tudás használatát mérjük fel"
- mondta. Ezek a tapasztalatok beépülhetnek a módosított Nemzeti alaptanterv egyik újdonságába, a harmadik évfolyamtól belépő digitális kultúra nevű új tantárgyba - fűzte hozzá a szekértő.
Mi lesz az érettségivel? Négy lehetőség áll a döntéshozók előtt
Maruzsa Zoltán nemrég azt mondta: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az érettségi időbeni eltolása vagy egyéb megoldások keresése. De milyen megoldások? Összeszedtük a lehetséges alternatívákat.
Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |