A megszokottnál nyugisabban indult, de nem telt eseménytelenül 2024 januárja. Összeszedtük a legfontosabb, vagy éppen legfurcsább történéseket.
A technikai dolgozók továbbra sem kapják meg az 50 nap szabadságot. A NOKS-osok helyzetével kapcsolatban még mindig sok a kérdőjel.
Kiderült, ténylegesen mennyit keresnek a pedagógusok a béremelés után. Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat a középiskolai felvételivel kapcsolatban. Utánajártunk, hogy milyen szabályozás vonatkozik a házi feladatok kiadására a magyar iskolákban. Mutatjuk, hogy melyek voltak a hét legfontosabb és legizgalmasabb történései.
A Volánbusz javasolja, hogy aki teheti, január 28-án és 29-én vonattal induljon útnak.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Folytatódtak a tárgyalások a PSZ, a PDSZ és a kormány között. A szakszervezetek számára továbbra is elfogadhatatlan a státusztörvény tervezete.
A kormány szerint már több mint 15 ezren véleményezték a belső értékelési rendszert, a kitöltők nagy része pedig egyetért annak koncepciójával. Ennek ellenére ezen a héten is volt tüntetés, a közoktatásban kétnapos, a szakképzésben határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a pedagógusok, a PSZ pedig öt kérdésben népszavazást is kezdeményezne. Összeszedtük az elmúlt hét legfontosabb történéseit.
A szakszervezetek szerint az illetékes tárca csak meghallgatja őket, a kritikáikra azonban nem reagál.
Portugáliában és az Egyesült Királyságban sem hoztak eredményeket a pedagógusok eddigi sztrájktárgyalásai. Már a lettországi pedagógusok is sztrájkkal fenyegetnek.
Budapesten, az Astoria sarkán péntek reggel az oktatásért és a tanárokért tüntetnek majd a diákok.
Orbán Viktor sajtótájékoztatójával egy időpontban Maruzsa Zoltán is sztrájktárgyalást hívott össze, eredményeket azonban ez sem hozott.
Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartják civill szervezetek, hogy a kormány továbbra is hátat fordít az oktatás problémáinak. November 18-ra országos sztrájkot hirdetnek.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
