Ha az iskolaválasztásnál a szakmatanulás az egyik legfontosabb tényező, akkor mutatjuk, milyen lehetőségek közül választhattok.
A nappali oktatásban résztvevő diákok közül összesen 227 ezren tanulnak szakmai képzést (is) folytató iskolában. Az előző tanévhez képest pedig 18 százalékkal nőtt a szakképző évfolyamok diákjainak száma.
A pedagógián kívül a művészeti szakgimnáziumok diákjai sem érettségizhetnek az ágazati szakmai tárgyukból. Közel 70 iskola tanulóit érintheti az ügy.
A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a szakgimnáziumokat mutatjuk be nektek.
Ezt a kulturális tárca helyettes államtitkára közölte, aki nem mellesleg nagyon elégedett mindennel.
Több szakképzési centrumban is 35 perces, rövidített órákat rendeltek el, ami miatt a diákoknak gyakorlatilag minden negyedik órája elmarad.
Fontos, hogy tudjátok a különbséget a tanulói adatlap, a jelentkezési lap és a központi felvételi jelentkezési lapja között. Segítünk eligazodni.
A legtöbben tavaly is gimnáziumba jelentkeztek, de a legtöbben valamelyik technikumokba jutottak be. Mutatjuk a tavalyi középiskolai felvételi népszerűségi listát és a legkeresettebb szakmákat is.
Miközben Nógrád megyében minden ötödik általános iskolás a lemorzsolódás határán billeg, addig a budapestieknek csupán a 4,11 százalékát veszélyezteti a korai iskolaelhagyás. Még mindig a szakképző iskolák adatai a legaggasztóbbak: Győr-Moson-Sopron megye kivételével országszerte 10 százalék felett van a nagyot rontók aránya.
Megjelent a Magyar Közlönyben a szakgimnáziumban oktatható szakképzések listája.
Úgy tűnik, olyan iskolákban is lesznek iskolaőrök, ahová azt nem kérték, valamint szükség sincs rájuk.
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
