Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Az elmúlt tanév Budapesten is új korszakot hozott az iskolai étkeztetésben: a szabadszedéses, azaz svédasztalos menzarendszert még több intézményben vezették be. Ez a tapasztalatok szerint nem csupán bevált, hanem elsöprő siker lett mind a gyerekek, mind a pedagógusok és szülők körében.
Bár még mindig a kezdeti fázisban jár a folyamat, egyértelműen csökkent az ételmaradék és a gyerekeknek is több idejük van az ebédre.
A rendszer egyelőre teszt jellegű, de ha minden jól megy, akkor a kerület többi intézményében is bevezethetik.
Vannak, akik az ételek minőségét kritizálják, mások a rövid ebédszünetek miatt azon aggódnak, hogy mire sor kerül a gyerekükre, addigra nem marad miből választani. A pocsékolás csökkentésének érdekében egyre több iskolában vezetnék be a svédasztalos étkeztetést, a szülők azonban egyelőre szkeptikusak.
Az évek óta folyamatosan csökkenő tendencia párhuzamba hozható a terjedelmében egyre bővülő, de minőségében silányuló Nemzeti Alaptantervvel. Schiller Mariannt, magyar-angol szakos tanárt, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját, a diákok szövegértéséről kérdeztük.
