A bíróság döntése szerint magyarázatot kell adnia a kormánynak arra, hogy mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására.
A közösség szerint az intézményeik szándékos tönkretétele a cél, de Iványi Gábor nem adja fel a harcot.
Bár április 6-án elkezdődött a jól megérdemelt tavaszi pihenés, ez a hét sem telt eseménytelenül. Kiderült, melyik tankönyvekből tanulhatnak a diákok a következő tanévben, már több mint háromezren írták alá, hogy felmondanának, ha elfogadják a státusztörvényt, közben pedig vészesen közeleg a tavaszi érettségi. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Egy hasonló német ügyben pedig precedens értékű döntés születhet hónapokon belül.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
A strasbourgi bírósághoz fordult a sztrájkjog kiüresítése miatt a két nagy pedagógus-szakszervezet, ebben a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti őket.
Nem ellenkezik az emberi jogi előírásokkal, ha feszület van az olasz állami iskolák osztálytermeiben - mondta ki pénteken közzétett ítéletében a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság nagytanácsa.
Míg a mindennapos testnevelésre vonatkozó szabály szigorításával a kormány a gyerekek egészségét kívánta erősíteni, a szülők szerint a hatás éppen ellentétes: a diákok kimerülnek, frusztráltak lesznek, és lassan elidegenednek a mozgástól a heti öt iskolai testnevelés miatt, amik közül tavaly óta már csak a versenysportolók hagyhatnak ki kettőt.
