A bíróság döntése szerint magyarázatot kell adnia a kormánynak arra, hogy mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására.
A közösség szerint az intézményeik szándékos tönkretétele a cél, de Iványi Gábor nem adja fel a harcot.
Bár április 6-án elkezdődött a jól megérdemelt tavaszi pihenés, ez a hét sem telt eseménytelenül. Kiderült, melyik tankönyvekből tanulhatnak a diákok a következő tanévben, már több mint háromezren írták alá, hogy felmondanának, ha elfogadják a státusztörvényt, közben pedig vészesen közeleg a tavaszi érettségi. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Egy hasonló német ügyben pedig precedens értékű döntés születhet hónapokon belül.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
A strasbourgi bírósághoz fordult a sztrájkjog kiüresítése miatt a két nagy pedagógus-szakszervezet, ebben a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti őket.
Nem ellenkezik az emberi jogi előírásokkal, ha feszület van az olasz állami iskolák osztálytermeiben - mondta ki pénteken közzétett ítéletében a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság nagytanácsa.
Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
