A bíróság döntése szerint magyarázatot kell adnia a kormánynak arra, hogy mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának – olvasható a PDSZ közleményében.
Szerintük ezzel a kormány maga érte el, hogy polgári engedetlenségi akciókban vegyenek részt a pedagógusokat.
Közleményükben kiemelték, hogy a pedagógus szakszervezetek már 2021 óta szerettek volna sztrájkolni
- a jobb munkakörülményekért,
- a magasabb bérekért és
- az oktatási rendszer sokasodó problémáinak hatékonyabb kezeléséért.
2022 februárjában a kormány a járványhelyzetre hivatkozva rendeletben határozta meg a sztrájkkal kapcsolatos szabályokat. Arról is döntött, mi történjen az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, és hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni.
Az új szabályokkal - amiket azóta törvénybe is iktattak- azt is elérték, hogy a szülők és a gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljes körű oktatás idején.
„Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál, és nyomásgyakorlásra nem alkalmas.”
- írja közleményében a PDSZ.
A PSZ és a PDSZ végül 2022 szeptemberében a strasbourgi bírósághoz fordultak, amelynek kapcsán új, biztató fejleményt kaptak: a bíróság most „kommunikálta a panaszt” a magyar államnak, és megküldte a szakszervezetek beadványát a kormánynak észrevételezésre.
ENnek köszönhetően az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására. A panaszosok erre reagálhatnak, és ezek után dönt majd a strasbourgi bíróság a magyar pedagógusok kiüresített sztrájkjogáról.
