A strasbourgi bírósághoz fordult a két nagy pedagógus-szakszervezet Közoktatás
Eduline

A strasbourgi bírósághoz fordult a két nagy pedagógus-szakszervezet

A strasbourgi bírósághoz fordult a sztrájkjog kiüresítése miatt a két nagy pedagógus-szakszervezet, ebben a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti őket.

A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a diákok se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.

Kiemelik: a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, a bizottság szerint „mondvacsinált okokra hivatkozva” utasította el a panaszukat. A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot. Így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.

Hozzáteszik azt is, hogy a sztrájkjog alapjog, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd, ezt a jogintézményt az állam nem üresítheti ki, nem veheti el önkényesen.

„A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé. Ezen túl gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is. A strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e. A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét az veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna” – írják.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.