Felmérés: A többség szerint jogosak a pedagógustiltakozások
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Sokan a belügy épületét is a státusztörvény következményeiről szóló matricákkal ragasztották tele. A büntetést befizették, de bocsánatot nem kérnek – írja a Tanítanék.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években folyamatosan történt valami az oktatásügy háza táján. Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével több fronton is elkezdte átalakítani a területet, ezek jellemzően valamilyen központosításba futottak végül ki. Összeszedtük a hazai oktatásügy néhány nagy port kavart mérföldkövét az elmúlt közel másfél évtizedből.
Úgy tudjuk, ma még nem szavaznak a státusztörvény tervezetéről, mindenesetre a parlamenti vita lefolytatása közben a Kossuth téren tüntetést tartanak.
A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.
Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.
Az érettségi első két hete után, május 19-én folytatódnak a tanár-és pedagógustüntetések.
A Karmelita kolostor előtt folytatódik a mai diák- és pedagógustüntetés. A tüntetőket több mint 100 rohamrendőr várta, de erősítés is érkezett a helyszínre.
Április 24-én sztrájknapot tartottak a státusztörvény ellen tiltakozó tanárok, majd este tüntetés is volt a fővárosban. A tüntetők először a Belügyminisztériumhoz mentek, majd a Budai várban, a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontó politikusokhoz.
Mintegy 42 százalékkal nőtt 2021 és 2022 között a pályaelhagyó pedagógusok száma. A státusztörvény tovább ronthat a helyzeten.
A tüntetők a Belügyminisztériumtól a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol aztán kordonbontásba kezdtek.
Majdnem ötszázan tüntettek szerda délután Szegeden, így tiltakozva az óvodák és az óvodapedagógusok siralmas helyzete ellen.
Az utolsó óvodai évben az iskolára való készülés helyett a közösségépítésre mehet el az energia nagycsoportban, ha elfogadják a kormány új rendelettervezetét, amelynek értelmében szeptembertől külön, homogén csoportokba kell tenni azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdik az első osztályt.