Felmérés: A többség szerint jogosak a pedagógustiltakozások
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Az érettségi felmerülő bojkottjával azonban a megkérdezettek kétharmada már nem értett volna egyet.
Sokan a belügy épületét is a státusztörvény következményeiről szóló matricákkal ragasztották tele. A büntetést befizették, de bocsánatot nem kérnek – írja a Tanítanék.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években folyamatosan történt valami az oktatásügy háza táján. Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével több fronton is elkezdte átalakítani a területet, ezek jellemzően valamilyen központosításba futottak végül ki. Összeszedtük a hazai oktatásügy néhány nagy port kavart mérföldkövét az elmúlt közel másfél évtizedből.
Úgy tudjuk, ma még nem szavaznak a státusztörvény tervezetéről, mindenesetre a parlamenti vita lefolytatása közben a Kossuth téren tüntetést tartanak.
A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.
Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.
Az érettségi első két hete után, május 19-én folytatódnak a tanár-és pedagógustüntetések.
A Karmelita kolostor előtt folytatódik a mai diák- és pedagógustüntetés. A tüntetőket több mint 100 rohamrendőr várta, de erősítés is érkezett a helyszínre.
Április 24-én sztrájknapot tartottak a státusztörvény ellen tiltakozó tanárok, majd este tüntetés is volt a fővárosban. A tüntetők először a Belügyminisztériumhoz mentek, majd a Budai várban, a Karmelita kolostornál csatlakoztak a kordonbontó politikusokhoz.
Mintegy 42 százalékkal nőtt 2021 és 2022 között a pályaelhagyó pedagógusok száma. A státusztörvény tovább ronthat a helyzeten.
A tüntetők a Belügyminisztériumtól a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol aztán kordonbontásba kezdtek.
Majdnem ötszázan tüntettek szerda délután Szegeden, így tiltakozva az óvodák és az óvodapedagógusok siralmas helyzete ellen.
Átlagosan 44 százalékot írtak matekból a diákok középszinten a Studium Generale (SG) próbaérettségijén, de az emelt szintű vizsga sem sikerült sokkal jobban. Mutatjuk, mely feladatok okoztak a többségnek gondot.