Az oktatás nem túl kedvező helyzete, az "összeszerelő műhellyé válás" és az alacsony bérek is hozzájárultak ahhoz, hogy több ezer fős mérnökhiány alakult ki mára Magyarországon.
A mérnöki pozíciókban nem ritka az 1,2 millió forintos havi bér sem – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss jelentésében.
Magyarországon nem kevesebb, mint 6000 mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, és egyelőre még nem látszik, honnan lehet őket pótolni. A műszaki szakokon ma még csak a felvételt nyert hallgatók 29 százaléka tanul, viszont a valós szükségletek miatt 40 százalék feletti létszám kellene.
Becslések szerint Magyarországon több tízezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról, egész Európát tekintve ez a szám akár az 1 milliót is elérheti a következő években. Az informatika kiváló karriert kínál mindkét nemnek, mégis, egyelőre alacsonyabb a nők száma ezen a területen.
A munkaerőhiány a versenyszférában a mérnöki tevékenységnél, az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állásokban, a közszférában pedig az orvos, a szakápoló és a közegészségügyi szakértői pozícióban jelentkezik leginkább - derül ki a Szent István Egyetem kutatásából, amelyet a BDO Magyarország támogatott.
Több ezer munkavállalót várnak a járműipari vállalkozások, van, ahol a kiemelt fizetéssel sem tudják magukhoz csábítani a szakembereket. Az ország keleti felében kissé jobb a helyzet - közölte az egyik iparági szakmai szövetség és több cég a Világgazdasággal.
Túlzók a németországi mérnökhiányról szóló beszámolók - véli a DIW gazdaságkutató intézet, amelynek szerdán közölt...
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
