Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.
Bár a miniszterelnöki biztos szerint többek között az is probléma, hogy nagyon agresszívek és követelőzők lettek a szülők. Az viszont pozitív, hogy a pedagógusok teljes módszertani szabadságot kapnak, mert például úgy rendezhetik el a padokat a teremben, ahogyan azt ők szeretnék.
A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.
Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."
A csúcstalálkozón a résztvevők arról beszélnek, hogyan lehet erősíteni a tanári hivatást, támogatni a pedagógusokat és növelni a diákok teljesítményét. A kormány szerint ez túl drága ahhoz, hogy magyar delegációt küldjenek.
Magyarország az okosország-alindex alapján az utolsó harmadban található az Európai Unió országai között. 2016-hoz képest pedig már három helyezést is rontott.
A magyar közoktatás napja alkalmából flashmobot szerveznek az elégedetlen diákok, hogy kifejezzék a jelenlegi oktatással kapcsolatos véleményüket.
A trianoni békeszerződés évfordulóján a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról is beszélt, a kormány támogatja, hogy az anyaországi diákok ellátogassanak a határon túli magyarlakta területekre.
A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.
Miközben zajlanak az iskolaérettségi vizsgálatok és az új Nemzeti alaptanterv bevezetése is nagy port kavart, egyre több kérdés merül fel a pedagógusbérekkel kapcsolatban is. Fontos kérdés azonban az is, hogy vajon hány pedagógus hiányzik a rendszerből?
Tanárok, tantermek, tankönyvek - hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak ettől a három tényezőtől függ, mennyire "jó" az iskola, pedig számos kutatás bebizonyította, hogy az iskolaépület nem pusztán díszlet, a tér komoly hatással van az iskolai munkára. Ahol jól érzik magukat a diákok és a tanárok, ahol van hely mozogni, zenélni, rajzolni (és időnként pihenni), ahol a közösségépítésnek is megvannak a terei, ott tanulni is jobb.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
