A közösségek általános sajátossága, hogy megtermelik a saját folklórjukat – nincs ez másképp az egyetemeken sem. Az iskolák épületeivel, szobraival, tanáraival és a vizsgázással kapcsolatban keringő mondák és babonák sajátos funkciókat töltenek be az intézményekben.
A The British Society for Psychical Research felmérése szerint az ohiói campus a világ egyik legfurcsább helye – az egyetemen keringő pletykák szerint több épületben rendszeresen furcsa, megmagyarázhatatlan jelenséget észlelnek a hallgatók és az oktatók.
Néró gyújtotta fel Rómát, Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt, Dugovics Titusz volt az, aki a mélybe rántott egy török janicsárt – ezek a legendák már annyira beitták magukat a köztudatba, hogy sokszor még a tankönyvszerzőknek sem szúrnak szemet, de vajon van-e létjogosultságuk a történelemoktatásban?
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
