A közösségek általános sajátossága, hogy megtermelik a saját folklórjukat – nincs ez másképp az egyetemeken sem. Az iskolák épületeivel, szobraival, tanáraival és a vizsgázással kapcsolatban keringő mondák és babonák sajátos funkciókat töltenek be az intézményekben.
A The British Society for Psychical Research felmérése szerint az ohiói campus a világ egyik legfurcsább helye – az egyetemen keringő pletykák szerint több épületben rendszeresen furcsa, megmagyarázhatatlan jelenséget észlelnek a hallgatók és az oktatók.
Néró gyújtotta fel Rómát, Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti dalt, Dugovics Titusz volt az, aki a mélybe rántott egy török janicsárt – ezek a legendák már annyira beitták magukat a köztudatba, hogy sokszor még a tankönyvszerzőknek sem szúrnak szemet, de vajon van-e létjogosultságuk a történelemoktatásban?
Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
