A bérlők egyre kevesebbet hajlandóak fizetni, a bérbeadók pedig nem engednek az áraikból.
Magyarország az ingatlanok eladási ára és a bérleti díjak tekintetében is azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legdrasztikusabban emelkedtek az árak.
Meghaladták az albérletárak a negyedmillió forintos lélektani határt, egyre nagyobb ugyanakkor a fizetési hajlandóság.
Még úgy is, hogy országos szinten némi csökkenés tapasztalható.
Több tényező is megnehezíti a bérbeadók és a lakáskeresők dolgát 2024-ben is.
Befektetési lehetőségnek sem utolsó, ráadásul az egyetemek vonzerejét is növelné, ha kellő mennyiségű diákspecifikus szálláshely épülne Európában.
A januári béremelés miatt nem csak Budapesten, országos szinten emelkedtek a bérleti díjak.
Budapest belvárosában akár az 1 millió forintot is elérhetik a négyzetméterenkénti lakásárak, de jelentős a drágulás vidéken is - derül ki egy friss felmérésből.
A Rentigo szerint a rezsiárak várható emelkedése fékezni fogja a bérleti díjak másfél éve tartó szárnyalását. Keresettebbek lesznek a kis lakások (ahol az átlagfogyasztás alatt marad a gáz- és az áramfelhasználás), és leértékelődnek majd a nagyobb lakások, amelyeket általában több egyetemista bérel közösen.
A felvételi ponthatárok kihirdetése után az albérletpiacon is egyre nagyobb lesz a mozgás, sok elsőéves kezdi el nézegetni a lakáshirdetéseket.
A drágulás 2022-ben is folytatódik majd – derül ki a Rentingo.com legfrissebb, albérletpiaci elemzéséből és előrejelzéséből.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018 végén lakbérfelmérést végzett. Az adatokból kiderül, a budapesti bérleti díjak pedig megközelítették az országos átlag másfélszeresét.
Félévente több százezer, adott esetben több millió forintot fizethetnek ki úgy egyes hallgatók, hogy közben nem is tudják, a képzésük elindítását korábban nem támogatta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
