Milyen hosszú távú következménye lehet, ha egy kisgyerek túl sokat van az online térben? Mikor lehet okoseszközt adni először a gyerek kezébe? Hogyan lehet kimozdítani a legkisebbeket a való világba? Dr. Konok Verával, az Alfa Generáció Labor vezetőjével és társalapítójával beszélgettünk.
Ősszel a gyerekkórház saját akadémiát indít, ahol ingyenes képzést is kínálnak a szülőknek.
Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.
Így egyeztek meg a szülőkkel.
Hiányos szókincs, kevés szinonima, nem elég fejlett nyelvi asszociációs képesség - ilyen következményei lehetnek egy ovisnál, ha otthon túl sokszor kerül elő az okostelefon, tablet.
Minden eddiginél több időt töltenek a magyar gyerekek valamilyen képernyő előtt. A 8–12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereknél ez a szám még megdöbbentőbb: a napi 8 órát is eléri.
A friss Hintalovon-jelentés lesújtó képet fest arról, hogy naponta hány percnyi képernyőideje van egy másfél éves totyogónak.
A felmérések szerint napi körülbelül 4 órát, de az Eduline által megkérdezett diákok ennél jóval többet. Ők is meglepődtek azon, pontosan mennyit.
A görög ábécé sorrendjét követve, az alfa után érkezik a legújabb generáció.
Sokat romlott a helyzet a koronavírus-járvány alatt.
Egyelőre nem tudni, hogy mikortól vezetik be az intézkedést.
Egyre több hazai általános iskolában döntenek úgy, hogy mobiltelefon-mentessé teszik az intézményt.
A szülők beleegyezését kérte egy honvédelmi alapismereteket is oktató iskola ahhoz, hogy tanórai keretek között lőtérre vigyék és légfegyverrel lőni tanítsák a tizenegyedikeseket. Van, akik szerint ez "izgalmas" és akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy többen kedvet kapjanak a sportlövészethez, a legtöbben viszont élből elutasítják az órai fegyverhasználatot még akkor is, ha az elvileg felügyelt.
