Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, ennyien jelentkeztek a legnépszerűbb bölcsész képzésekre.
Két éve a kommunikáció alapszakon kénytelenek voltak lejjebb vinni a központilag meghatározott ponthatárt. Ehhez a túl magas központi ponthatár és túl kevés jelentkező kellett. Előfordulhat az idén is hasonló? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Most úgy tűnik, hogy valamilyen formában megmarad a kommunikáció szak, az egyetemi oktatók szerint viszont az alap- és mesterfokozat szintjén is szükség van rá. A Média 2.0 által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy bár nyitni kell a munkerőpiac és a gyakorlat felé, elsősorban nem a specializált tudást, hanem a ''soft skilleket'' és a motivációt kellene erősíteni a hallgatókban.
Közös állásfoglalást adott ki öt egyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszéke, valamint a Médiakutató Alapítvány a kommunikációs alapképzés tervezett megszüntetése ellen.
Nem létezhet ma egy társadalom kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül, ezért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a jövőben is elindítja a képzést – közölte az intézmény.
Mennyit kereshettek a legnépszerűbb társadalomtudományi szakok végzettjeként? Itt vannak a diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai.
Az országban egyedülálló, négy féléves, az intézmény kommunikáció- és médiatudomány szakos diákjai által felvehető speciális képzést indított a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Harmadik rész: kommunikáció és médiatudomány.
Komolyan fontolóra kellett venni a kommunikáció- és médiatudomány, valamint az andragógia szak kivezetését, olyan...
A 2012-es felsőoktatási keretszámok lehetetlenné teszik, hogy az egyetemeken továbbtanulni szándékozók államilag...
Megszüntetné az állami finanszírozást az egyetemi és főiskolai kommunikáció és médiatudomány szakokon az oktatási államtitkárság. Az eMasa információi szerint azok, akik ilyen diplomát szeretnének, 2012-től félévenként legalább félmillió forintot fizethetnek.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
