Minden felvételiző azért izgul, hogy az első helyen megjelölt szakra jusson be. Ebben az évben a szakképzésből érkezők nagyobb arányban jutottak be az álomképzésükre.
Lannert Judit oktatáskutató szerint a hazai iskolarendszerben egyszerre van jelen a rendszerben a hiány és a pazarlás.
Több mint négy évtizedes, elhivatott pedagógusi pályájáért vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet Angyal László, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára.
A KSH adatai szerint még soha nem járt ennyire kevés hátrányos helyzetű diák a gimnáziumba, mint a 2024/2025-ös tanévben.
Mennyire figyeltetek oda középiskolában, amikor a külföldi szerzők műveit kellett olvasni?
Egy tanév alatt 15 százalékponttal csökkent a gimnáziumokban tanuló hátrányos helyzetű diákok száma.
Mutatjuk a listát, hogy mely gimnáziumokban maradt még üres hely Pest megyében.
Április 28-29-én tartják a Hungexpóban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Szakma Sztár Fesztivált, aminek a célja a leírás szerint az, hogy "felhívja a figyelmet a szakmunkás képzés fontosságára és vonzóvá tegye a fiatalok számára a szakmunkás pályát."
A 4 vagy 5 éves gimnáziumi képzést a nyolcadikososok 39 százaléka választotta első helyen
Míg a budapesti diákok többsége gimnáziumban tanul, addig szinte az összes megyében inkább a szakképzést választják a fiatalok.
A zalaszentgróti iskola az egyetlen a járásban, ahol középfokú képzés van.
Annak ellenére kapta meg a költő-irodalmár pedagógus kiemelkedő irodalmi tevékenységéért és példás életútjáért a József Attila-díjat, hogy a gimnáziumi molesztálási ügyében még nem zárult le a nyomozás.
Mielőtt 2025 augusztusában életbe lépett az új névadási szabályozás, a magyar szülők egészen elképesztő neveket tudtak bejegyeztetni a Nyelvtudományi Intézet engedélyével. A Legolász, a Vulkán vagy a Kikerics csak néhány példa arra, milyen fantáziadús ötletek jutottak el a hivatalos névjegyzékig.
