Diákképviselőkből politikusok
Politikusneveldeként is működnek az egyetemi hallgatói önkormányzatok, amelyek újabban főleg a Jobbiknak jelentenek utánpótlást - írja a HVG.
Politikusneveldeként is működnek az egyetemi hallgatói önkormányzatok, amelyek újabban főleg a Jobbiknak jelentenek utánpótlást - írja a HVG.
Míg a magyarországi felsőoktatási intézményekben első a tanulás, és csak második a testnevelés, ez az Egyesült Államok számos iskolájában megfordult. Ott ugyanis az egyetemi sport kőkemény üzlet.
Az első diploma megszerzése tetszik-nem tetszik ma már szinte rutinfeladatnak számít. A továbbtanulás egyre inkább a posztgraduális, szakirányú képzések felé tolódik, az egyetemek és főiskolák egyre bővülő választékkal várják a specializálódni készülő diplomásokat. Belőlük pedig egyre több van: ma már minden harmadik diák tervezi, hogy az első diploma után is visszaül az iskolapadba.
Lényegében már a középiskola megválasztásával eldől, hogy a diákból diplomás lehet-e, vagyis a szülők társadalmi pozíciójától legalább annyira függ a gyerek jövendő státusa, mint a képességeitől – állapítható meg abból a felmérésből, amelyet szociológushallgatók készítettek érettségi előtt álló budapesti diákok körében.
Egészséges társadalom tudás-elit nélkül nem létezik. A megszerzett tudáson és a tehetség kibontakozásán alapuló elitre szüksége van Magyarországnak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Kiemelt szakkollégiumok az egyetemi tehetséggondozásban című konferencia nyitóelőadásán.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.